Csöbör Katalin volt országgyűlési képviselő neve éppúgy előkerült a NER-es sztoriban, mint például Kovács Zoltán korábbi államtitkáré vagy más ismert helyi politikusoké. A Fony és Környéke Földtulajdonosok Vadászati Egyesülete is áldozatul esett annak a politikai haszonszerzésnek, amely a NER 16 éves rablógazdálkodását jellemezte. Most jogerős bírósági ítélet született.
A NER miskolci kiskirályai: politikai erőszakkal megszerzett abaúji vadászterület – írtuk erről a témáról négy hónappal ezelőtt. Majd kicsivel később a folytatásban: Nyomozás a NER helyi kiskirályai ellen.
A sztori főszereplői vadászok. Illetve dehogyis a vadászok – éppen ellenkezőleg: politikai befolyással bíró emberek. Az előző évekbeli Fidesz-KDNP kormányzathoz kötődő emberek.
Röviden: az ügy egy Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc községek közigazgatási területén lévő vadászterület földtulajdonosi közösségének 2019-es közgyűléséről és egy valótlan tartalmú jegyzőkönyvről szól. Az időközben megszületett jogerős bírósági döntés szerint a közgyűlésen valójában nem szavaztak arról, hogy az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága legyen a közösség képviselője – az annak idején utólag elkészített jegyzőkönyvben mégis az szerepelt, hogy a döntés megszületett.
Mi is történt tehát? Nos, 2019. február 20-án Mogyoróskán közgyűlést tartott a helyi földtulajdonosi közösség. Az első napirendi pontban a közösség képviselőjének megválasztása szerepelt. A bíróság által elfogadott tényállás szerint azonban:
- a kérdésben tényleges szavazás nem történt;
- a levezető az egyik felszólalás után rögtön áttért a második napirendi pontra;
- ennek ellenére olyan jegyzőkönyv készült, amely szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságát megválasztották képviselőnek;
- ezt a jegyzőkönyvet később benyújtották a vadászati hatósághoz;
- a hatóság 2019. április 18-án a jegyzőkönyvre támaszkodva bejegyezte az ANPI-t a földtulajdonosi közösség képviselőjeként.
(A szerkesztőségünk birtokába jutott bírósági ítélet első lapja)
A bűncselekmény tehát nem egyszerűen az volt, hogy pontatlan jegyzőkönyv készült. A valótlan tartalmú irat alapján egy hatóság közhiteles nyilvántartásába is valótlan adat került.
A vádlottak maguk nem a hatósági határozatot hamisították meg. A bíróság megállapítása szerint azonban tudatosan közreműködtek abban, hogy a vadászati hatóság a valótlan jegyzőkönyv alapján hivatalos határozatot hozzon és valótlan adatot foglaljon közokiratba. Ezért minősítették őket „közvetett tettesnek”: a hatósági ügyintéző szabályosnak látszó iratok alapján járt el, de a benyújtott jegyzőkönyv tartalma nem felelt meg a valóságnak.
A bíróság külön hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek feladata nem pusztán az aláírások igazolása volt. Nekik azt kellett volna tanúsítaniuk, hogy a közgyűlés határozatát a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően rögzíti.
Két, egymástól független hangfelvétel készült a közgyűlésről. Ezek döntő jelentőségűvé váltak.
A felvételeken a bíróság szerint hallható, hogy:
- az első napirendi pontban nem tartottak szavazást;
- a levezető az egyik felszólalás után rögtön a következő pontra tért át;
- dr. Németh Péter kétszer is azt súgta valakinek: „nem volt szavazás”.
A védelem azt állította, hogy a felvételek hiányosak vagy manipuláltak lehettek, és elképzelhető, hogy éppen a szavazás részét vágták ki. A hangtechnikai szakértő azonban nem talált vágásra vagy utólagos beavatkozásra utaló nyomot. A két felvétel időben is összhangban állt egymással. Az ítélőtábla ezért a manipulálásra vonatkozó érvelést védekezési taktikának minősítette.
A bírósági eljárásban a vádlottak a következők voltak:
- dr. Kolláth Ádám
- dr. Répássy Ádám Csaba
- Kopasz János
- Kozma István János
- Kanyok Zsolt Imre
Az ítéletből az derül ki, hogy dr. Kolláth Ádám vezette a közgyűlés vonatkozó részét, több vádlott a jegyzőkönyv elkészítésében vagy hitelesítésében működött közre, Kanyok Zsolt Imre pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaként részt vett a közgyűlésen, majd leadta iktatásra a jegyzőkönyvet.
Kanyok azzal védekezett, hogy csupán végrehajtotta a feladatát, és nem ő küldte el személyesen az iratokat a kormányhivatalnak. A bíróság ezt nem fogadta el, mert:
- végig jelen volt a közgyűlésen;
- ismerte az eljárást és az ügy jelentőségét;
- telefonon külön jelezték neki, hogy a jegyzőkönyv tartalma problémás, mert nem volt szavazás;
- ennek ellenére leadta az iratot, tudva, hogy azt továbbítani fogják a hatóságnak.
Az ítélőtábla arra is rámutatott, hogy a kormánytisztviselő köteles megtagadni a felettesi utasítást, ha annak végrehajtásával bűncselekményt követne el.
Hogyan változott a döntés a három bírósági szinten?
| Bírósági szint | Döntés |
|---|---|
| Salgótarjáni Járásbíróság, 2024 | Mind az öt vádlottat felmentette, mert nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak a bűnösséget. |
| Balassagyarmati Törvényszék, 2025 | Megváltoztatta a felmentést, és mind az öt vádlottat bűnösnek mondta ki közokirat-hamisításban. |
| Fővárosi Ítélőtábla, 2026 | Helybenhagyta a másodfokú ítéletet; a döntés jogerős. |
A másod- és harmadfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellő mélységben a hangfelvételeket, a szakértői véleményt egyoldalúan értékelte, és nem adott megfelelő indokolást arra, miért nem fogadta el a felvételeket bizonyítékként.
A jogerős ítélet nyomán mind az öt vádlottat egy évre próbára bocsátották. Ez azt jelenti, hogy:
- a bíróság jogerősen megállapította a bűnösségüket;
- jelenleg nem szabott ki velük szemben pénzbüntetést vagy szabadságvesztést;
- egyéves próbaidő alatt állnak;
- ha ezalatt újabb bűncselekményt követnek el, a próbára bocsátást megszüntethetik, és ebben az ügyben is büntetést szabhatnak ki.
A végzés ellen további rendes fellebbezésnek nincs helye. A döntés 2026. szeptember 10-én jogerőre emelkedett.
Összefoglalva tehát:
A jogerős ítélet szerint öt ember közreműködésével olyan közgyűlési jegyzőkönyvet használtak fel a vadászati hatóság előtt, amely valótlanul állította, hogy a földtulajdonosok megszavazták az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának képviseleti jogát.
Fontos korlát, hogy a megküldött irat a harmadfokú végzés: részletesen a jogorvoslatokkal és a hangfelvételek bizonyító erejével foglalkozik, de nem tartalmazza teljes egészében a másodfokon megállapított tényállást. Emiatt ebből az iratból önmagában nem rekonstruálható minden vádlott pontos szerepe, a vadászterület körüli érdekellentét vagy a feltételezett motiváció.
„Az egyesületünk törlésével kapcsolatos ez az ítélet. A hatóság úgy törölt bennünket és jegyezte be az új, vadászatra jogosultat, hogy az egy bűncselekményhez kapcsolódó szerződéshez köthető. Ez többször jeleztük a hatóságnak, de akkor még nem volt meg az ítélet. Most azt mondja ki a bíróság, hogy nem történet meg a közös képviselő megválasztása, így ő nem köthetett szerződést az új vadászatra jogosulttal” – kommentálta a fejleményt az egyesület vezetősége a Borsod24 számára. „Az illetékes hatóság egy másik hibát is vétett. A szerződést 2019-ben kötötték meg, és ott 60 napjuk lett volna leadni a hatósághoz az új vadászatra jogosult bejegyzéséhez, de csak két és fél év múlva küldték be, és így is regisztrálták a hatóság részéről azt.”
Mint felhívta a figyelmünket, az elítéltek között két ügyvéd is szerepel. Az egyik a Répássy Ádám, aki a miskolci törvényszék volt vezetőjének a testvére. Rokoni kapcsolatban áll Répássy Róberttel, aki államtitkár volt az Orbán-kormány idején. Ezen felül az új vadászatra jogosult elnöke Kozma István fideszes politikus. Csöbör Katalin és Kozma István között üzleti kapcsolat állt fent, amiről korábban a HVG is írt (Csöbör Katalin férjének a nevéről kerültek át Kozma István cégéhez trafikok.)
Jelenleg a rendőrség ismét nyomoz több ügyben is, például hivatali visszaélés ügyében. Most már egyértelműen körvonalazódnak a rendőrség eljárásában a hiányosságok, amivel korábban lezártak a nyomozásokat; érdekes módon ügyészségi felügyelettel jóváhagyva.
(A kép csak illusztráció)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
