A 2022-es kormányzati szigorítás után sok Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozó, kisiparos, oktató, futár, újságíró és más szolgáltató kényszerült új adózási formát választani. Arról kérdeztünk egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvelő adószakértőt, várhatóan kik járhatnak jól az új rendszerrel, kik térhetnek vissza, és milyen veszélyeket rejthetnek a tervezett szabályok.
A most ismert tervek szerint 2027-től ismét katázhatnának mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták is, újra lehetne cégeknek számlázni, az éves bevételi határ pedig 22 millió forintra emelkedne. A főállásúak havi 100 ezer, a mellékállásúak 50 ezer forint tételes adót fizetnének.
– Milyen szerepe volt a katának Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2022-es szigorítás előtt? Kik választották leggyakrabban?
– Nagyon széles kör számára elérhető volt, lényegében az egyéni vállalkozó döntésén múlt, hogy ezt az adózási formát választja-e. Elsősorban a szolgáltatási szektorban volt népszerű, vagyis azok körében, akiknél viszonylag alacsony az anyagköltség, viszont magas a hozzáadott érték. Egy kereskedő számára kevésbé volt ideális, egy szolgáltatónak viszont kifejezetten kedvező lehetett. Különösen azok választották szívesen, akik még viszonylag messze voltak a nyugdíjtól. Az átalányadózás szélesebb körű elterjedése előtt a kata sokak számára az egyik legegyszerűbb és legkiszámíthatóbb megoldást jelentette.
– Mi történt a 2022-es átalakítás után? Sokan felhagytak a vállalkozással?
– Meglepően kevesen hagyták teljesen abba, hiszen a legtöbb embernek ez jelentette a megélhetését. Inkább más adózási formát kellett választaniuk, és nagyon sokan az átalányadózás felé mentek tovább. Különösen érzékenyen érintette a változás azokat, akik jellemzően egyetlen kifizetőnek dolgoztak. Ilyenek voltak például egyes biztonsági őrök is, akik vállalkozóként számláztak, miközben a munkavégzésük több szempontból egy hagyományos munkaviszonyhoz hasonlított.
– Mely szakmákban okozta a legtöbb problémát, hogy a katások már nem számlázhattak cégeknek? Anyagilag mit jelentett a váltás egy átlagos vállalkozónak?
– Nemcsak azok kerültek nehéz helyzetbe, akik egy vagy két cégnek dolgoztak. Érintette például azokat a tanárokat is, akik főállásuk mellett más oktatási intézményben vállaltak pluszmunkát. Hasonló helyzetbe kerültek a burkolók, villanyszerelők, vízvezeték-szerelők és más szakemberek. Korábban dolgozhattak cégeknek vagy akár társasházaknak is, a változás után viszont katásként erre már nem volt lehetőségük. Ez a mindennapi vállalkozói életben komoly korlátozást jelentett.
- „A kisadózó vállalkozások tételes adója (rövid nevén: kata vagy régi kata) 2013. január 1. és 2022. augusztus 31. között választható, egyszerűsített adózási forma volt. Az adónemet elsősorban alacsony adminisztrációs terhei és tételes adómértéke miatt választották széles körben: 2022 májusában mintegy 460 ezer adóalany tartozott a hatálya alá. A régi katát egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda választhatta. A 2022. évi XIII. törvény az addigi kata-szabályokat 2022. szeptember 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte, és ettől az időponttól külön törvényben szabályozott, szűkebb személyi kör számára elérhető adónemként létrejött a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata). Az új adónem főszabály szerint kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható; a betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek és mellékállású egyéni vállalkozók nem tartozhatnak a hatálya alá. A régi kata előzményének az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tekinthető.” (forrás: Wikipédia)
A régi katában havi 50 ezer forintos tételes adóval lehetett számolni. Más adózási formában viszont már a mindenkori minimálbérhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is meg kellett fizetni. Így sokaknál több mint kétszeresére nőtt a havi kötelezettség. Emellett az adminisztráció is bonyolultabbá vált. A kata egyik legnagyobb vonzereje éppen az volt, hogy nagyon egyszerű és előre kiszámítható rendszert kínált.
– A most ismert tervek szerint 2027-től a főállásúak havi 100 ezer, a mellékállásúak 50 ezer forintot fizetnének, és ismét beléphetnének a rendszerbe nyugdíjasok és egyetemisták is. Kik lehetnek ennek a legnagyobb nyertesei?
– A főállású vállalkozók számára mindenképpen érdekes lehet a havi 100 ezer forintos összeg. Jelenleg a minimálbér alapján számított havi kötelezettség körülbelül 173 ezer forint, tehát ehhez képest a százezer forintos kata jelentős könnyítést jelenthet. Különösen akkor lenne vonzó a rendszer, ha a magasabb befizetéshez megfelelő nyugdíjalap is társulna, illetve a táppénz számításánál is magasabb ellátási alapot vennének figyelembe.
Az 50 ezer forintos mellékállású kata azoknak lehet kedvező, akik után a főállásukban már megfizetik a járulékokat, a vállalkozásukból viszont akkora bevételük keletkezik, hogy más adózási formában ennél nagyobb személyijövedelemadó-terhük lenne.
A nyugdíjasok és egyetemisták visszaengedése is fontos változás lehet. Ők 2022 előtt szintén viszonylag könnyen tudtak kisebb vállalkozást működtetni, és sokan éppen azért szorultak ki a katából, mert a szigorítás után már nem feleltek meg a feltételeknek.
– Az éves bevételi határ 22 millió forintra emelkedne. Ez mennyire jelent érdemi könnyítést?
– Egyértelműen kedvezőbb helyzetet teremtene, főleg azoknak a szolgáltatóknak és kisiparosoknak, akik ma már a korábbi bevételi plafont könnyen elérnék. Az elmúlt évek áremelkedése miatt egy magasabb bevételi határ nélkül a rendszer gyorsan elveszítené a vonzerejét. A 22 milliós keret már jóval több vállalkozónak adna mozgásteret, különösen azoknak, akik nem nagy céget működtetnek, hanem saját munkájukat értékesítik.
– Nagy változás lenne az is, hogy ismét lehetne cégeknek számlázni. A tervek szerint az ilyen bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe beszámítana a megfizetett kata. Kinek érheti ez meg?
– Például azoknak a szakembereknek, akik nagyobb értékű munkákat tudnak vállalkozásoknak végezni: burkolóknak, festőknek, villanyszerelőknek és más iparosoknak. Egy nagyobb munkánál a 15 százalékos pluszadó ellenére is megérheti katásnak maradni. A vállalkozó ezt a többletköltséget az árazásánál is figyelembe tudja venni, miközben a megrendelő cég számára a számla elszámolható költséget jelent. Ez jelentős különbség lenne a mostani rendszerhez képest, hiszen ismét megnyílna a vállalkozói piac egy olyan része, amelyből a jelenlegi katások lényegében ki vannak zárva.
– Az egyik tervezett korlát szerint megszűnne a kata-alanyiság, ha valaki bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől származik. Ez mennyire életszerű szabály?
– A szabály célja érthető: megakadályozni, hogy normál munkaviszonyokat vállalkozói szerződésekkel váltsanak ki. Ugyanakkor önmagában az 50 százalékos határ valószínűleg nem oldja meg teljesen ezt a problémát.
A kisebb településeken ráadásul könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozónak eleve kevés nagyobb megrendelője van. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy bújtatott munkaviszonyról van szó. A végleges szabályozásnál ezért nagyon pontosan kellene meghatározni, hogyan különíthető el a valódi vállalkozói kapcsolat a munkaviszonyt helyettesítő konstrukcióktól.
– A tervek szerint 2027-ben és 2028-ban a régi és az új rendszer párhuzamosan működne. Ez jó megoldás lehet?
– Átmeneti időszaknak mindenképpen van értelme. Egy adózási forma megváltoztatása nemcsak a havi befizetésről szól, hanem könyvelési, szerződéses és üzleti döntéseket is igényel.
A párhuzamos működés lehetőséget adhat arra, hogy a vállalkozók ne egyik napról a másikra kényszerüljenek döntésre, hanem ki tudják számolni, melyik rendszer éri meg nekik jobban. Ez különösen azoknál lehet fontos, akiknek többféle megrendelőjük van, vagy cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt számláznak.
– Összességében javíthat az új kata a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvállalkozók helyzetén?
– Mindenképpen előrelépést jelenthet. Nem azért, mert a régi katához képest magasabb lenne a havi tétel, hanem azért, mert sokak számára még így is kedvezőbb lenne annál az adózási formánál, amelyben jelenleg vannak. Szerintem sokan vissza fognak lépni a katába, ha valóban ezekkel a feltételekkel vezetik be. Nagyon fontos azonban, hogyan rendezik a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és például a táppénz alapját. Ezek döntően befolyásolják, hogy a rendszer hosszabb távon mennyire lesz kedvező a vállalkozóknak.
– Lát veszélyt is az új szabályozásban?
– Igen. A bújtatott foglalkoztatás ismét komoly kérdéssé válhat. Ha egy munkáltató ugyanazt a munkát nem alkalmazottal, hanem katás vállalkozóval végezteti el, akkor a vállalkozó számlája költségként jelenik meg, miközben a munkáltató több, munkaviszonyhoz kapcsolódó közterhet megtakaríthat. Ezért az új rendszer akkor lehet igazán jó, ha egyszerre teszi könnyebbé a valódi kisvállalkozások életét, és közben megfelelő garanciákat tartalmaz arra, hogy a kata ne váljon ismét a rendes munkaviszonyok kiváltásának eszközévé.
- A most ismert részletek alapján a 2027-re tervezett új kata már nem egyszerűen a régi rendszer visszahozását jelentené. Szélesebb kör léphetne be, nőne a bevételi határ, ismét lehetne cégeknek számlázni, ugyanakkor új korlátok és különadó is megjelennének. Borsod-Abaúj-Zemplénben ez különösen sok kisvállalkozót érinthet, akik 2022 után kényszerből váltottak más adózási formára.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
