Két szegény település, hiányzó közszolgáltatások, jelentős roma közösségek és ugyanaz a felzárkóztatási program – mégis eltérő eredmények. A 24.hu riporterei Csenyétén (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Tarnabodon (Heves megye) vizsgálták meg, mit sikerült elérni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenlétével, és hol ütközik korlátokba a helyben végzett munka.
Az abaúji kistelepülést az ország egyik, ha nem a legszegényebb településeként tartják számon. A Keleti-Cserehát középső részén, az Encsi járásban fekszik, közúton Felsőgagy felől érhető el a 26146-os számú úton. Zsákfalu.
A Borsod24.hu három esztendővel ezelőtt az alábbi címen közölt riportot az ott tapasztaltakról:
Élet a legszegényebb településen, a borsodi Csenyétén
Most a 24.hu hírportál készített cikket, méghozzá riporterei a borsodi Csenyétén és a hevesi Tarnabodon vizsgálták meg, mit sikerült elérni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenlétével, és hol ütközik korlátokba a helyben végzett munka. Két szegény település, hiányzó közszolgáltatások, jelentős roma közösségek és ugyanaz a felzárkóztatási program – mégis eltérő eredmények.

A száz százalékban romák lakta Csenyétét régóta az ország egyik legszegényebb településeként emlegetik – idézi a riportból a Roma Sajtóközpont Facebook-posztja. A faluban nincs bolt, a háziorvos hetente egyszer rendel, helyben a közfoglalkoztatáson kívül alig akad munka. Az óvoda és az iskola alsó tagozata még működik, ötödik osztálytól azonban a gyerekeknek tíz kilométerre, Baktakékre kell utazniuk.
Ha valaki lekési a kora reggeli buszt, aznap már nem jut el az iskolába. A hiányzások száma éppen az ötödik osztálytól emelkedik meg drasztikusan. Idén mindössze egy csenyétei gyerek fejezte be a nyolcadik osztályt. Négy fiatal ugyanakkor szakmát szerzett, és érettségizője is volt a falunak.
A máltai Jelenlét Pont gyógyszerkiváltással, élelmiszerrel, telemedicinális ellátással, korai fejlesztéssel és közösségi programokkal segíti a családokat. A helyiek vályogvetést és falazást is tanultak, hogy saját maguk javíthassák omladozó házaikat. A szociális munka azonban nem tudja pótolni a rendszeresen közlekedő buszt, a helyi munkahelyeket, az elérhető egészségügyi ellátást és a teljes értékű iskolát.
A szomszédos megyebeli, Mezőkövesdhez közeli Tarnabodon más kép fogadta az újságírókat. A Máltai Szeretetszolgálat 22 éve dolgozik a településen, az óvodát és az általános iskolát is fenntartja. A 115 tanuló kilencven százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. A gyerekek reggelivel és közös fogmosással kezdik a napot, projektoktatásban tanulnak, délután pedig tanoda, sport, zene, sakk és életvezetési foglalkozások várják őket.
Hét éve még alig két-három szülő ment el a szülői értekezletekre, ma már 80–90 százalékos a részvétel. Az általános iskolát minden végzős befejezi, a középiskolában azonban továbbra is sokan lemorzsolódnak. Idén két tarnabodi fiatal érettségizett. A továbbtanulás egyik legnagyobb akadálya itt is a rossz közlekedés.

A faluban kilenc támogatott bérlakás épült, három romos házat teljesen felújítottak, és egy helyi vállalkozás is igyekszik munkát, gyakorlati tudást és technológiai fejlesztéseket hozni Tarnabodra. A drog, a szegénység és a bizonytalan megélhetés ugyanakkor továbbra is jelen van.
„Nekünk a fiatalokba kell nagyon belekapaszkodni, hogy ne legyen ugyanaz a sorsuk, mint a szüleiknek” – fogalmazott a tarnabodi Jelenlét Pont vezetője.
A 24.hu teljes riportja itt található:

(Fotók: Varga Jennifer / 24.hu)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
