A Borsod24 kiadója szerint nehezen nevezhető átláthatónak és szakmailag megnyugtatónak az az eljárás, amelyben a közmédia jövőjéről döntő testület három szakmai jelöltjét kiválasztották. Különösen visszásnak tartjuk, hogy a Fülke jelentős vezetői és szakmai tapasztalattal rendelkező jelöltjét egy 1500 karakteres önéletrajzi korlát túllépése miatt még a meghallgatás előtt kizárták. Aggályosnak látjuk azt is, hogy a jelölő médiaszakmai szervezetek nem szavazhattak, miközben a kiválasztás részletes szempontjai csak a jelentkezési határidő után váltak ismertté. Az eljárás körüli kételyeket jelzi, hogy több szakmai szervezet tiltakozása után augusztus 25-én a parlamenti bizottság is elhalasztotta a három kiválasztott jelölt meghallgatását. Mindezek miatt úgy gondoljuk: a közmédia függetlenségének helyreállítása csak olyan eljárással kezdődhet el hitelesen, amely maga is átlátható, szakmailag védhető és minden érintett számára tisztességes.
A közmédia megújításának egyik kulcszereplője lenne a kilenctagú Független Közmédia Testület, amely jelentős tulajdonosi és gazdálkodási jogokat kap a közszolgálati médiaszolgáltatók felett. Három tagját a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók jelölhetnek, három helyre pedig médiaszakmai szervezetek állíthattak jelölteket. Utóbbi három kiválasztása azonban már az első körben komoly szakmai és jogi vitákat váltott ki.
A történetben a Borsod24, a Szol24 és a Szabolcs24 közvetlenül is érintett. Lapunk tagja a nyolc független vidéki szerkesztőséget összefogó Független Helyi Lapok Közösségének, a Fülkének, amely Alter Róbertet, a szervezet elnökét jelölte a testületbe. A Fülke indoklása szerint különösen fontos lett volna, hogy a közmédia jövőjéről döntő grémiumban a vidéki Magyarország tapasztalatai és szempontjai is megjelenjenek. Alter mintegy huszonöt éve dolgozik a helyi médiában, volt televíziós felügyelőbizottsági tag, mérnök-közgazdász, mérnök-informatikus és képesített könyvelő, vállalkozásvezetőként és pénzügyi vezetőként is dolgozott.
A személyes meghallgatásig azonban el sem jutott. A Közszolgálati Tanács azért minősítette érvénytelennek a jelölését, mert szakmai önéletrajza meghaladta az előírt 1500 karaktert. Nem 1500 szót, hanem karaktert – vagyis nagyjából egy rövidebb Facebook-bejegyzésnyi terjedelmet kellett volna elegendőnek tekinteni egy olyan tisztségnél, ahol több évtizedes szakmai, vezetői, pénzügyi és médiaszakmai múltat kellett bemutatni. A Media1 szerint a tizenöt jelölt közül négyen már a formai ellenőrzésnél kiestek.
A helyzetet különösen furcsává teszi, hogy az új testület nem valamiféle tanácsadó klub lesz. Egyebek mellett vezetők és felügyelőbizottsági tagok megválasztásában, gazdálkodási tervek és mérlegek elfogadásában, jelentős szerződések és hitelfelvételek jóváhagyásában kap szerepet. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és öt másik médiaszakmai szervezet éppen ezért kifogásolta, hogy a kiválasztási szempontok között nem kapott megfelelő súlyt a vállalatirányítási, pénzügyi, számviteli és vezetői tapasztalat.
Ráadásul a részletes értékelési rendszert csak a jelentkezési határidő után ismertették. A jelöléseket augusztus 11-ig kellett beadni, miközben a Közszolgálati Tanács ütemezése szerint az értékelés és a döntéshozatal részletes rendjét csak augusztus 14-én határozták meg és tették közzé. Pontszámokat, súlyozást vagy olyan módszertant pedig akkor sem közöltek, amelyből előre látható lett volna, milyen szempont alapján hasonlítanak össze egy médiakutatót, egy vállalatvezetőt vagy éppen egy újságírót.
Közben vita alakult ki arról is, hogy egyáltalán kik szavazhattak. A médiatörvény arról rendelkezik, hogy a Közszolgálati Tanácsnak a szakmai és civil szervezetek képviselőivel kiegészített ülésén „az ülésen részt vevők egyszerű többségével” kell javaslatot tennie a három személyre. A jelölő médiaszakmai szervezetek képviselői ehhez képest csak tanácskozási jogot kaptak. Az MLE szerint ez a szavazásra jogosultak körének a törvénynél szűkebb értelmezése lehet. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) később már szakmailag megkérdőjelezhetőnek és jogilag kifogásolhatónak nevezte az eljárást.
Felmerül persze az a kérdés is: kik döntöttek valójában a médiaszakma jelöltjeiről? A 444 arra hívta fel a figyelmet, hogy a tizenkét aktív tagú Közszolgálati Tanács alapvetően nem médiaszakmai testület. Tagjai között egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, művészeti és tudományos intézmények, civil szervezetek delegáltjai találhatók, miközben a jelölteket állító médiaszakmai szervezeteknek a döntésnél már nem jutott szavazati jog.
A meghallgatás végül Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus-médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező sikerét hozta. A 444 megjegyezte: Bayer és Sükösd komoly akadémiai médiaszakmai háttérrel rendelkezik, de nagy szervezet irányításában szerzett, a közmédia léptékéhez mérhető vezetői tapasztalat egyik kiválasztottnál sem látható.
A döntés részleteit ráadásul nem ismerjük. Az egyes jelöltek szavazatszámait, a teljes sorrendet, az érvényes és érvénytelen voksok számát nem tették közzé. A meghallgatást ugyan nyilvános ülésként hirdették meg, a sajtó mégsem lehetett jelen, a Közszolgálati Tanács által készített hangfelvételt pedig a Media1 szerint napokkal később sem hozták nyilvánosságra.
Dévényi István közíró még keményebben értékelte a történteket. „Közmédia-rendszerváltás három lépésben” címmel azt emelte ki, hogy a folyamat végére a szakmai szervezetek jelöltjei közül egyetlen újságíró sem került a három továbbjutó közé. A pártok később nyilvánosságra került jelöltjei – köztük Siklósi Beatrix és Martí Zoltán – láttán pedig már azt írta: „médiaháború újratöltve”.
Eközben friss hír, hogy napirend hiányában elmaradt a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeinek meghallgatása az Országgyűlés Művelődési Bizottságában. Az ülést a Tisza Párt képviselője, Rápli Róbert javaslatára halasztották el, mivel szakmai szervezetektől érkezett kritikus jelzések alapján a jelölési eljárás tisztázatlanságát és a szélesebb körű egyeztetés szükségességét hangsúlyozták. A bizottsági tagok többsége a napirend ellen szavazott, így a hivatalos meghallgatást elnapolták, és zárt ajtók mögött folytattak kötetlen megbeszélést.
A halasztás hátterében lényegében az eddig felsoroltak állnak, miután több médiaszakmai szervezet élesen bírálta a Közszolgálati Tanács kiválasztási folyamatát. Az ülés után a pártok képviselői jelezték, hogy a felmerült szakmai és jogi kifogásokat kivizsgálják, a leendő testület tagjainak meghallgatására pedig a tervek szerint a jövő heti bizottsági ülésen térnek vissza.
Annyi mindenesetre biztos, a magyar közmédia függetlenségének és társadalmi bizalmának helyreállítására létrehozott rendszer első komoly személyi döntése maga után hagyott egy 1500 karakter miatt kizárt, komoly vezetői tapasztalattal rendelkező vidéki jelöltet, egy csak utólag megismert értékelési rendszert, vitatott szavazati szabályokat, titkos eredményeket és egy sor megválaszolatlan összeférhetetlenségi kérdést.
Nem éppen ideális rajt egy olyan intézmény számára, amelynek egyik legfontosabb feladata éppen az átláthatóság és a közbizalom helyreállítása lenne.
Kép: Varga Jennifer / 24.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
