Nyugdíjas orvosokon áll az ózdi kórház

Megosztás

Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház anyagilag rendben van: tartozása nincs, a műszerparkja a vezetés szerint európai átlag körüli. A működését mégis egyetlen dolog tartja sakkban – nincs elég orvos. Erről beszélt Dr. Bélteczki János főigazgató az Ózdi Városi Televízió Háttér című műsorában, amelynek felvétele június 24-én került fel a YouTube-ra.

A főigazgató szerint a kórház mindennapjait nagyrészt nyugdíjas orvosok viszik. Ez a legnagyobb kockázat: ha ők kiesnek, az ellátási formák zöme egyszerre állna le. A szakemberhiány nem új keletű, de a covid óta romlott – a járvány alatt az idősebb kollégák egy részét kitiltották a munkából, és sokan nem tértek vissza.

A legélesebben a gyermekellátás van veszélyben. A gyermekosztály négy orvosából hárman nyugdíjasok, és ketten véglegesen távoznak; két emberrel az osztály a mostani formában nem tartható fenn.

Bélteczki szerint júliusra még sikerült összerakni a beosztást, így egyelőre nem zár be a részleg, a járóbeteg-ellátás és az újszülöttellátás pedig mindenképp megmarad. Ha viszont nem találnak új orvost, jöhet olyan hét, amikor a betegeket Miskolcra kell szállítani. A tét nagyobb egyetlen osztálynál: ha a gyermekgyógyászati háttér megszűnik, a szülészet is ellehetetlenül — Ózd ugyanis hétvégente a mintegy 50 ezres kazincbarcikai körzet ellátását is átveszi.

A belgyógyászatban a megyében saját felmérésük szerint 70–80 szakorvos hiányzik a minimumhoz képest. A legrosszabbnak a bőrgyógyászatot nevezte: állítása szerint az egész megyében egyetlen közfinanszírozott bőrgyógyász van; Ózdon évek óta nincs ilyen ellátás. Hasonló a kép a fül-orr-gégészetben, a szemészetben és az urológiában, ahol az orvosok nagy része a magánszférába ment át; a városi szemészeti szakrendelést ideiglenesen sikerült nyugdíjas és visszahívott orvosokkal fenntartani. Reumatológusból egy van; az ő szabadsága idején a megyei kórház ugrik be a heti rendelésbe.

Jócskán bővült az ózdi kórház szakorvosi létszáma külföldi doktorokkal

Ahol nincs háziorvos, ott a kórház issza meg a levét. Az ózdi körzetek csaknem 40 százaléka tartósan betöltetlen, a házi gyermekorvosi ellátást Bélteczki szintén kritikusnak nevezte. Ahol nincs alapellátás, ott a betegek a szakellátáshoz vagy a sürgősséghez fordulnak; példaként a főigazgató a COVID-oltások megszervezését hozta, amit a gyenge körzeti háttér miatt a kórháznak kellett bevállalnia.

A pénzügyi alapok közben stabilak. Uniós forrásból, az Interreg határon átnyúló program keretében jelentős gépbeszerzés zajlik, elsősorban a sürgősségi ellátásra; a nagyobb gépek egy része még 2026 folyamán megérkezik; a beszerzés a közbeszerzés második körénél tart; az eszközöket már kiválasztották. A program partnerei között szlovák, román és ukrán kórházak is vannak. Visszatérő bosszúság viszont a központosított karbantartás (KEF): a javítások lassúak, a szakrendelő klímája például egy éve nem működik – a műtőkben és az intenzív osztályon ugyanakkor megvan a megfelelő hőmérséklet.

Határon átívelő egészségügyi fejlesztés indul az ózdi kórházban

Bélteczki szerint a foltozgatás nem elég, az egész rendszeren kellene változtatni. A megyék közti bérversenyből Borsod rosszul jött ki; a kórház lakhatási támogatással és jó munkahelyi légkörrel próbál orvost csábítani, de ezt kevésnek tartja.

Javaslata a norvég példára épít, ahol a sarkkörön túli térségekben az egészségügyi dolgozók alapbére lényegesen, akár kétszer magasabb. Bélteczki szerint itthon is ki lehetne jelölni stratégiai, „súlyponti” kórházakat, ahol az állam központilag 50–100 százalékkal magasabb bérrel biztosítaná a szakembereket, és ezzel megállítható lenne a megyék közti elszívás. Ezek az intézmények a felszabaduló kapacitásukkal szociális-egészségügyi feladatokat is átvehetnének – időskori gondozást, krónikus és daganatos betegek ellátását –, így bezárás helyett átalakulnának.

A távolságok áthidalására a telemedicinában lát lehetőséget, az Interreg-hálózaton belül is, bár megjegyezte, hogy a szlovák kapcsolatok még nem elég mélyek a napi operatív munkához. A megyei kórház alá rendelt integrációról vegyesen nyilatkozott: a közös gondolkodást hasznosnak tartja, az operatív döntéshozatal szerinte viszont nehezebb lett. A júliusi beosztás megvan; a kérdés az, mi lesz a következő olyan héten, amelyre már nem jut orvos.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

Háttér 2026. 06. 24.

Uploaded by Ózdi Városi Televízió on 2026-06-24.

Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.

Kapcsolódó cikkek