A Tisza-kormány kedden közzétette a K. Endre-féle kegyelmi ügy igazságügyi minisztériumi dossziéját. Magyar Péter miniszterelnök a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében tartott sajtótájékoztatón ismertette a hat dokumentum tartalmát – és rögtön le is szögezte: „Ez az ügynek nem a vége.”
Az iratok megerősítik, amit eddig is sejteni lehetett: az igazságügyi tárca szakterülete egyáltalán nem javasolta K. Endre kegyelmi kérelmének teljesítését. A bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának ügyét eltussoló, kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettes neve fel sem merült a támogatásra javasolt esetek között. A 2023. április 14-én kelt felterjesztés indoklása száraz és egyértelmű volt: a büntetés a terhelt számára a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent, ezért kegyelem nem javasolható.
Varga Judit akkori igazságügyi miniszter négy nappal később, április 18-án ugyanezt az álláspontot képviselte Novák Katalin köztársasági elnöknek írott levelében: az 51 kegyelmi kérvényt tartalmazó csomagból mindössze háromnál javasolt pozitív döntést – K. Endre ezek egyike sem volt.
Ami ezután történt, az Magyar Péter szavaival „nagyon furcsa dolog”. Novák Katalin április 27-én megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, és kegyelmet adott K. Endrének – felfüggesztette a hátralevő szabadságvesztést, elengedte a foglalkozástól és közügyektől eltiltást, és mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is. Mindez eddig nem lett volna rendkívüli, ha nem következett volna be az, ami: Varga Judit még aznap ellenjegyezte a határozatot.
A normál ügymenetben ez hetek, esetleg hónapok kérdése szokott lenni: a köztársasági elnök döntése visszakerül az igazságügyi minisztériumba, több tisztviselő kezén megy végig, és csak ezután jut el újra a miniszterhez. Most viszont egyetlen napon belül lezárult az egész folyamat – és a dokumentumok alapján most már az is tudható, miért.
A választ a hatodik irat adja meg. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár 2024. február 5-én, tehát a botrány kipattanása után néhány nappal feljegyzést készített utódjának, Tuzson Bence miniszternek. Ebben leírta: az ellenjegyzésre „a pápalátogatás időpontjára” tekintettel nem a megszokott módon, nem a szolgálati út betartásával került sor. A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis kérte, hogy K. Endre ügyét is úgy terjesszék fel, hogy Novák Katalin Ferenc pápa magyarországi látogatásáig dönteni tudjon. Répássy hozzátette: arról nem volt tudomásuk, hogy pozitív döntés fog születni.
K. Endre kegyelmén kívül a pápalátogatáshoz köthetően összesen tíz ügyben született az igazságügyi miniszteri előterjesztéstől eltérő köztársasági elnöki döntés – köztük a Hunnia-ügy hat érintettjének esetében is. Egyikük Budaházy György, akit jogerősen hat év fegyházbüntetésre ítéltek terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt. Az ő esetében szintén nem javasolt kegyelmet Varga Judit – a köztársasági elnök mégis megadta.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón ismét felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a Sándor-palotában őrzött dokumentumokat is hozza nyilvánosságra – lehetőleg még kedd munkaidő végéig. A kormányfő szerint az ügy teljes döntési lánca kizárólag az igazságügyi minisztériumi iratokból nem rekonstruálható.
Azt is bejelentette, hogy a Tisza-frakció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelynek az egykori kormánytagokat, köztük esetleg Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót is meg kell hallgatnia – bár Magyar hangsúlyozta, hogy elsősorban a politikai felelősöket kell azonosítani.
Az ügyet övező homály egy pontban továbbra sem oszlott el: Magyar Péter korábbi ígéretével ellentétben nem hozta nyilvánosságra az érintett védőügyvéd nevét. Mint mondta, Görög Márta igazságügyi miniszter javasolta, hogy ezt egyelőre halasszák el. Annyit azonban odavetett: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – és hozzátette, érti, aki érti. Az ügy dokumentumai megtekinthetők a kormány honlapján.
A sajtótájékoztató után Magyar Péter küldöttségével együtt Varsóba utazott, ez az első hivatalos miniszterelnöki útja, ahogyan azt korábban is ígérte.
A kegyelmi botrány az elmúlt évek legnagyobb magyar belpolitikai földrengése volt: nyolc nap leforgása alatt lemondásra kényszerítette Novák Katalin köztársasági elnököt és Varga Judit igazságügyi minisztert. A botrány nyomán lépett színre Magyar Péter, aki a semmiből felépítve politikai karrierjét az idei tavaszi választáson megdöntötte a Fidesz egyeduralmát. Kormányfőként az üggyel most tér vissza a nyilvánosság elé – és a dokumentumok szerint a történet még korántsem ért véget.
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
