Nagymihályban augusztus 17-én ritkán látott összefogás született: magyar és szlovák polgármesterek, két megye vezetése és civil aktivisták írtak alá közösen egy nyilatkozatot. A tét egy szélpark, amelyet a szlovák kormány a Zempléni-síkságra, a tokaji borvidék közelébe tervez.
Az aláírók száma önmagában jelzi a léptéket: két megyeelnök – Rastislav Trnka Kassa és eperjesi megyei kollégája, Milan Majerský –, kilenc városvezető és több mint ötven polgármester. A térség szinte minden nagyobb települése csatlakozott, a magyar többségű falvak is a szlovák szomszédaikkal egy táborban: Királyhelmec, Nagykapos, Csicser és környéke ugyanúgy aláírta, mint Nagymihály, Tőketerebes, Homonna vagy Strážske.
A környezetvédelmi minisztérium eredetileg nyolc kelet-szlovákiai helyszínt vizsgált szélparkok céljára. Hetet már ejtett – nem botrány nélkül, mivel az érintett önkormányzatokat előzetesen elfelejtették tájékoztatni. Egy helyszín maradt versenyben: a zempléni térség.
Strážske polgármestere, Patrik Magdoško szerint épp ezért fontos, hogy a helyiek beleszólhassanak: városa abban a vidékben fekszik, ahol egy egykori vegyi üzem évtizedekkel ezelőtti mérgezőanyag-szennyezésének hatásait a mai napig vizsgálják. A polgármesterek nem magát a zöld energiát ellenzik – ezt mindegyik megszólaló hangsúlyozta –, hanem azt, hogy a döntés a helyiek megkérdezése nélkül születne meg. Trnka szerint 2022 óta több olyan jogszabály-módosítás történt, amely fokozatosan szűkíti az önkormányzatok beleszólását az ilyen beruházásokba.
A nagy beruházások – így a szélparkok is – engedélyezése előtt kötelező egy környezeti hatásvizsgálat, amely azt méri fel, hogyan érinti a terv a tájat, a termőföldet és a településeket. Ezt hívják SEA-eljárásnak (stratégiai környezeti vizsgálat). A zempléni szélparkok esetében ez az eljárás lezárult, és épp ennek a záró állásfoglalását támadja meg a Kassa Megyei Önkormányzat közigazgatási keresettel.
Trnka azzal indokolja a lépést, hogy a jelenleg érvényes megyei területrendezési terv szerint a térségben szélpark egyáltalán nem építhető – attól tart viszont, hogy egy újabb jogszabály-módosítás ezt felülírhatja. A kereset tehát részben megelőző lépés: mielőtt bármi visszafordíthatatlanná válna, a bírósággal vizsgáltatná meg, jogszerű volt-e az eljárás. A megye korábban a gazdasági minisztérium gyorsított engedélyezési övezetekről szóló tervét is véleményezte, ám állítása szerint az észrevételeit nem vették kellően figyelembe.
A helyi ellenállás mögött gyakorlati érvek is állnak. A tokaji bor- és gasztroturizmus szempontjából nem mindegy, mi látszik a szállásvendégek ablakából – bár magát a tokaji térséget a gyakori kisebb földrengések miatt egyébként is korán kivették a lehetséges helyszínek közül. Felmerül a zajterhelés, az alacsony frekvenciájú és infrahang kérdése, a madarakra jelentett veszély, valamint az, hogy a toronylábak hatalmas mennyiségű betont igényelnek, amelynek nagy része a harmincéves üzemidő lejárta után is a földben marad.
A Kassa Megyei Önkormányzat keresetének kimeneteléről egyelőre nincs időpont – a bírósági eljárás a következő hónapok egyik tétje lesz a térségben.
Forrás: Körkép.sk
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
