Új lakó a Miskolci Állatkertben: Rozi, a bivalyborjú

Rozi, a bivalyborjú

A Miskolci Állatkert legfiatalabb lakója egy egészséges bivalyborjú, aki két héttel ezelőtt született. A Rozi névre keresztelt apróság már most is lépten-nyomon követi édesanyját a kifutóban.

A kis bivalyborjú bár még kissé félénk, napról napra bátrabbá válik, és egyre kíváncsiabban fedezi fel új környezetét. A látogatók már most is megtekinthetik az állatkert legifjabb lakóját.

A házi bivaly, más néven vízibivaly (Bubalus bubalis) egykor a magyar táj jellegzetes állata volt. Őseink már évezredekkel ezelőtt háziasították, és különösen a mocsaras, nedves területeken vált nélkülözhetetlen igavonó és tejelő állattá. Szelíd természetével és hatalmas erejével igazi különlegességnek számított.

A házi vízibivaly őshazája India, Dél-Ázsia és Kína, és ma is itt található a világállomány túlnyomó többsége: a körülbelül 130-150 millió egyedből 95% Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában él. A legnagyobb bivaly tartó országok India, Pakisztán, Kína, Nepál és a Fülöp-szigetek. Európában elsősorban a dél-európai országokban találkozhatunk velük, de Egyiptomban is hagyományosan sok bivalyt tartanak.

Magyarországon a bivaly helyzetképe drámaian megváltozott: míg 1911-ben még több mint 155000 egyedet számláltak főként Somogy és Zala megye mocsaras vidékein, mára csupán körülbelül 1500 bivaly él hazánkban. Ezek kétharmada a nemzeti parkokban, elsősorban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban található, ahol természetes legelőkön élnek és hozzájárulnak az ökológiai egyensúly fenntartásához. A kápolnapusztai bivalyrezervátum ad otthont Magyarország legnagyobb állományának, egyben génmegőrzési feladatokat is ellátva. A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik.

A bivalytej igazi csemege: több zsírt és fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej, zsírtartalma eléri a 8%-ot, de akár a 16%-ot is. Érdekes tény, hogy a világhírű mozzarella sajt is bivalytejből készül. A tej porcelánfehér színű, kellemes ízű, és vitamintartalma is magasabb, mint a tehéntejé.

A bivaly igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért használták egykor terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére. Húsa, bőre és tejtermékei mind hasznosíthatók, így valóban sokoldalú háziállatról van szó.

Az állatkert szeretettel várja látogatóit, hogy köszöntsék Rozit, az új lakót. A kis bivalyborjú jelenléte remek alkalom arra, hogy megismerjük ezt a különleges, egykor Magyarországon is gyakori, mára azonban ritka állatfajt.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek