Már a tokaji borvidéket is elérte az aranyszínű sárgaság, az a pusztító szőlőbetegség, amely ellen nincs ismert gyógymód. A fertőzött tőkék nem menthetők meg, így a megelőzés és az összehangolt fellépés vált a legfontosabb eszközzé a kórokozó terjedésének megfékezésében. A kormány csütörtökön a Magyar Közlönyben közzétett rendelettel szigorította az aranyszínű sárgaság elleni védekezés szabályait.
Az új előírások szerint, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszak – vagyis március és október között, mintegy 220–260 nap – során nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró köteles figyelmeztetni a használót. A gazdának ezt követően hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy gondoskodott annak elvégeztetéséről.
Amennyiben ez elmarad, a hatóság 60 napon belül elrendelheti az ültetvény kivágását.
Ha a tulajdonos a felszólítás ellenére sem tesz érdemi lépéseket, vagy a bejelentett munkálatok 14 napon belül sem kezdődnek meg, mulasztási bírság szabható ki, és a hegybíró a kivágásról is dönthet. Abban az esetben pedig, ha a gazda a hatósági határozat után sem hajtja végre a kötelezést, közérdekű kivágást rendelhetnek el. Ez nemcsak a tőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is magában foglalja. A munkálatok költségeit a tulajdonos viseli, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet hangsúlyozza, hogy a kivágást költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással kell végrehajtani. Kártalanításra vagy kártérítésre a gazdák nem tarthatnak igényt.
Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma okozza, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. Mivel a fertőzés visszafordíthatatlan, a védekezés kizárólag a kórokozót hordozó rovar gyérítésével és a fertőzött növények megsemmisítésével lehetséges. A szeptemberben megjelent kormányrendelet indoklása szerint bár az elmúlt tizenkét évben sikerült lassítani a betegség terjedését, az idei évben a helyzet tovább romlott. „A kizárólag növényvédő szeres védekezés nem elegendő – fogalmaz az indoklás –, a betegség megállítása csak minden érintett közös fellépésével lehetséges.”
A hatósági ellenőrzések és a gazdák együttműködése nyomán egyre több borvidéken azonosították a fitoplazmát. A fertőzés már a Mátrai és a Tokaji borvidéket is elérte, ami különösen aggasztó, hiszen ezek az ország kiemelt bortermő területei.
A mostani rendelet további könnyítést is tartalmaz: a hegyközségek mentesülhetnek a közbeszerzési eljárás alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását szolgálja, és nem haladja meg az uniós közbeszerzési értékhatárt.
A szakértők szerint a helyzet súlyossága miatt minden gazdálkodónak részt kell vennie a védekezésben. Az együttműködés hiánya nemcsak egy-egy ültetvényt, hanem egész borvidékeket sodorhat veszélybe – így a magyar bor jövőjét is.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
