Az elmúlt években jelentős változás ment végbe a magyar kerékpáros infrastruktúrában. A pumpapályák, más néven pumptrackok egyre több településen jelennek meg, elsősorban európai uniós források felhasználásával. Nemrég adtak át egyet Sátoraljaújhelyen is. Ezek a speciális kerékpáros létesítmények új lehetőségeket teremtenek a sport népszerűsítésében, bár építésük és fenntartásuk komoly kihívásokat is jelent az önkormányzatok számára.
A pumpapálya egy szilárd burkolatú, zárt körpálya, amelyet hullámok, dombok és döntött kanyarok jellemeznek. A különlegesség abban rejlik, hogy a felhasználóknak nem kell pedálozniuk – a testsúly ritmikus „pumpálásával”, vagyis a hullámok tetején történő fel-le mozgással lehet lendületet szerezni és fenntartani a sebességet.
A létesítményeket nemcsak kerékpárosok használhatják. BMX-szel, mountain bike-kal, rollerrel vagy gördeszkával is lehet rajtuk sportolni, ami széles felhasználói kört tesz lehetővé. A pályák két alapvető típusban készülnek: a médium pályák inkább a gyakorlott felhasználóknak, míg a multifunkcionális változatok minden korosztály és képességi szint számára alkalmasak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország élenjáró térségei közé tartozik a pumpapályák építése terén. A dokumentált fejlesztések között szerepel Sajóbábony, Encs, Miskolc több pontja – az Avastetőn és a Factory Arénában -, Tiszaújváros, Edelény, Szendrő és Bodrogkisfalud. Ezek a létesítmények különböző méretűek és célcsoportot szolgálnak ki, de mindegyik az Országos Bringapark Program keretében valósult meg, európai uniós források bevonásával.
A megyei fejlesztések jól mutatják a program széleskörű hatását: a nagyváros központi kerületeitől a kisebb településekig mindenütt megjelentek ezek a modern sportlétesítmények.
Az Országos Bringapark Program 2025
A fejlesztések mögött az Országos Bringapark Program áll, amely 2020 óta működik. 2025-ben 47 új létesítmény építését támogatják közel 1,5 milliárd forint értékben, miközben a beruházások teljes költsége 2,5 milliárd forint. A program hat év alatt összesen 3,7 milliárd forint támogatást nyújtott, amelyből 186 bringapark létesülhetett országszerte.
A támogatás intenzitása általában 60 százalék, de hátrányos helyzetű településeknél elérheti a 80 százalékot is. Kerékpáros pumpapálya esetében a maximális támogatás 40 millió forint lehet. A pályázók között önkormányzatok, sportegyesületek és civil szervezetek egyaránt megtalálhatók.
A program végrehajtását a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) szakmai felügyelete alatt végzik. A szervezet ellenőrzi a tervezési és kivitelezési folyamatokat, biztosítva a minőségi megvalósítást.
Szeptember óta Sátoraljaújhelyen is
2025 májusában kezdték el megépíteni és nyár végére el is készült, azóta már ünnepélyesen át is adták a sátoraljaújhelyi pumpapályát, amely több szempontból is kiemelkedik a hazai létesítmények közül. A 43,5 x 41 méteres alapterületen 873 négyzetméter aszfaltozott felület és 332 méter nyomvonal található. A pálya különlegessége, hogy Magyarországon elsőként integrátak bele „medence” (pool) elemet, amely a skateparkokban használatos forma.
A létesítmény 78 millió forintba került, amelyből közel 40 millió forintot az Aktív Magyarország program finanszírozott. A projekt része egy ennél jóval nagyobb, 1 milliárd forintos európai uniós fejlesztésnek, az „Aktív turisztikai hálózafejlesztés a Bodrogközben” elnevezésű programnak, melynek döntő részét az Európai Unió finanszírozza.
A Bodrogköz térségében megvalósuló aktív turisztikai fejlesztési projekt konzorciumi partnerei a következők: Cigánd Város Önkormányzata, MAKETUSZ, Karcsa Község Önkormányzata, Karos Község Önkormányzata, BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., Cigánd Településüzemeltetési és Városfejlesztő Nonprofit Kft., Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület, Bánhorváti Község Önkormányzata, valamint az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (AMFK). A projekt célja egy korszerű, fenntartható aktív turisztikai hálózat kiépítése, amely gyalogos, kerékpáros, vízi és lovas túrázási lehetőségeket kínál. A fejlesztés keretében Cigándon és Karcsán turisztikai belépési pontok létesülnek, tematikus túraútvonalakat hoznak létre a térség természeti és kulturális örökségére építve, digitális és környezetbarát technológiákat alkalmaznak, valamint bevonják a helyi lakosságot és vállalkozásokat. A hosszú távú cél, hogy a Bodrogköz önálló turisztikai célponttá váljon, ezzel hozzájárulva a helyi gazdaság élénkítéséhez és a térség fenntartható fejlődéséhez.
A sátoraljaújhelyi pumpapark átadási ünnepségen Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára a mozgás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a gyerekek naponta 7-7,5 órát töltenek képernyő előtt.
Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy „Sátoraljaújhelyen a sport területén is komoly fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, a térség kerékpárútjai mellett kiemelte a városi uszoda, a jégcsarnok valamint a Zempléni Kalandparkot szerepét.”
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere arról beszélt, hogy „a pumpapálya kialakításával egy találkozási pontot is létrehoztak és a terveik szerint jövőre már három szakág versenyét is megrendezhetik ott. Jelezte, a pálya mindenki számára ingyenesen használható, de a védőfelszerelés viselése kötelező.”
A beszédek azonban egy fontos tényt nem emeltek ki kellőképpen: a létesítmény európai uniós források nélkül nem jöhetett volna létre. A projekt költségeinek több mint felét az EU-s támogatás biztosította.
Az ünnepség végén látványos bemutatót tartottak a helyi sportolók és a létesítményt építő Northern Lines munkatársai, bemutatva a pálya lehetőségeit és a különböző használati módokat.
Műszaki követelmények, fenntartási kihívások és kötelezettségek
A pumpapályák építése szigorú műszaki előírások szerint történik. A nyomvonalat minimum 7 centiméter vastagon kell aszfalttal borítani, a szerkezet víztelenítését meg kell oldani, és 3 méteres védőtávot kell tartani a pálya szélétől. Előregyártott elemek nem használhatók, csak helyszíni kivitelezés megengedett.
A MAKETUSZ szakemberei több építési fázisban ellenőrzik a munkálatokat: az építés megkezdése előtt, az ívek és dombok elkészülte után, az aszfaltozás előtt és a befejezés után. Ez a többszintű kontroll biztosítja, hogy a létesítmények megfeleljenek a biztonsági és minőségi elvárásoknak.
Az európai uniós támogatás elnyerése komoly kötelezettségekkel jár. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell a pálya 5 éves fenntartását, ingyenes használat biztosítását, és évente legalább két ingyenes rendezvény szervezését. A MAKETUSZ a fenntartási időszakban évente ellenőrizheti a létesítményeket.
Ez a rendszer biztosítja, hogy a közpénzből – elsősorban EU-s forrásokból – megvalósult beruházások valóban közösségi célokat szolgáljanak. Ugyanakkor kérdéses, hogy az önkormányzatok hosszú távon képesek lesznek-e ezeket a kötelezettségeket teljesíteni, különösen a gazdasági helyzet változásával.
A program sikerességét árnyalja néhány kérdés. Az építési költségek jelentősek – a sátoraljaújhelyi példa alapján négyzetméterenként közel 90 ezer forint -, és a fenntartási költségek sem elhanyagolhatók. Kérdéses, hogy ezek a létesítmények valóban elérik-e a kitűzött céljaikat, vagyis hosszú távon hozzájárulnak-e az aktív életmód népszerűsítéséhez.
A helyi vezetők gyakran nem hangsúlyozzák kellőképpen az európai uniós finanszírozás szerepét. A sátoraljaújhelyi átadás is jó példa erre – bár a projekt költségeinek felét EU-s források fedezték, ez a tény nem kapott kellő figyelmet a ceremónián. Szamosvölgyi Péter az átadóról beszámolt a Facebook-oldalán, még a #PolitikaiEredmény hashtaget is használta, talán elvárható lett volna azt is megemlíteni, hogy honnan van a finanszírozás.
A program hosszú távú fenntarthatósága is kérdéses. Az 5 éves kötelező fenntartási időszak után mi történik a létesítményekkel? Képesek lesznek-e az önkormányzatok saját forrásból biztosítani a megfelelő karbantartást és fejlesztést? Sajnos számos olyan példát láttunk az EU-s pályázatok esetében (nemcsak Magyarországon), amikor nem a valódi társadalmi hasznosság volt egy projekt megvalósításának mozgatórugója, sokkal inkább a beruházás megvalósítójának ellátása forrással. Szerencsére a pumpapályákat nem lehet csak úgy átalakítani saját vagyonná, ahogyan pályázati pénzből épült vendégházak váltak saját ingatlanná öt év után. De karbantartás és odafigyelés nélkül biztosan nem lehet sok jóra számítani.
A pumpapályák terjedése mindenesetre tényadat, és európai uniós források nélkül ez a fejlesztési hullám biztosan nem valósulhatott volna meg Magyarországon. A létesítmények valódi társadalmi hasznossága majd az elkövetkező években derül ki, amikor láthatóvá válik, hogy mennyire sikerül beépülniük a helyi közösségek életébe.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
