Újabb 900 millió forinttal támogatja az önkormányzat a miskolci közösségi közlekedés működését. A pénteki rendkívüli közgyűlésen arról is szó volt, hogy szeptember 1-jétől jelentősen átalakul az MVK menetrendje: új gyorsjáratok és körjáratok indulnak, valamint korábban nem létező közvetlen kapcsolatok jönnek létre. A közösségi közlekedés helyzetét illetően a frakciók között szinte teljes egyetértés volt abban, hogy az államnak támogatnia kell a városi tömegközlekedést, mert az kormányzati szerepvállalás nélkül fenntarthatatlan.
Rendkívüli közgyűlést hívott össze péntekre Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere. A grémium egyetlen előterjesztést tárgyalt, amely az MVK Zrt. működését érintő döntésekről szólt.
A polgármester expozéjában arról beszélt, hogy a miskolci közösségi közlekedés finanszírozása évek óta komoly terhet jelent a városnak. Mint mondta, az MVK működtetése évente több milliárd forinttal kerül többe annál, mint amennyit a társaság saját bevételeiből és az önkormányzati támogatásból elő tud teremteni.
Tóth-Szántai József szerint a finanszírozási hiány 2019-ben 3,8 milliárd forint volt, 2024-re azonban már elérte a 10 milliárd forintot. A hiány időközben a Miskolc Holding rendszerében, végső soron pedig hitelekben jelent meg, amelyekből a működést és több ezer miskolci megélhetését is finanszírozták.
A város szerint állami szerepvállalásra is szükség van
A polgármester szerint az MVK-nál az elmúlt időszakban több intézkedéssel is igyekeztek javítani a helyzeten. Racionalizálták a működést, takarékossági intézkedéseket vezettek be, áttekintették a munkafolyamatokat és a szerződéseket, valamint megszüntettek bizonyos párhuzamosságokat.
– Jobb rendszert akarunk, olyan közösségi közlekedést, ami akkor és oda viszi el az embereket, amikor és ahová menniük kell – hangoztatta a döntések kapcsán Tóth-Szántai József.
A városvezető ugyanakkor úgy látja, hogy a problémák hosszú távú rendezéséhez az állam nagyobb szerepvállalására is szükség lenne.
Ehhez azonban új állami szerepvállalás kell – hangsúlyozta, felidézve, hogy 2020-ban megszűnt a korábbi közvetlen állami működési hozzájárulás, amely mintegy félmilliárd forintot jelentett.
A polgármester szerint azóta is érkeznek különböző támogatások, tarifakompenzációk, járműbeszerzési programok és rendkívüli támogatások, ám nincs olyan több évre kiszámítható finanszírozási rendszer, amelyben az állam és a nagyvárosok előre látnák, milyen arányban kell hozzájárulniuk a regionális központok közösségi közlekedéséhez.
Mindeközben az üzemanyag és az energia ára, valamint a bérek is emelkedtek. Tóth-Szántai szerint ez nem kizárólag miskolci probléma, hanem valamennyi magyar nagyvárost érinti, így például Debrecent, Szegedet és Pécset is.
Jogi és gazdasági felügyelet alá kerül az MVK
A megyei jogú városok nevében tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, miközben Miskolc saját oldalán is újragondolja a közösségi közlekedés működését.
A polgármester bejelentette, hogy a Miskolc Holding Zrt. igazgatósága szerdán az MVK jogi és gazdasági felügyelet alá helyezéséről döntött. A folyamatot Takács Gyula polgármesteri biztosként segíti.
– Miskolc vállalja az MVK működésének átalakítását, az átlátható gazdálkodást, de várjuk a partnerséget, a működés több évre kiszámítható társfinanszírozását, a járműpark megújításának folytatását. És azt, hogy a helyi, elővárosi és országos közlekedés végre ne három különálló rendszerként működjön – fogalmazott a polgármester, aki leveleket írt az előző és a jelenlegi kormánynak, minisztereknek és országgyűlési képviselőknek is.
Tóth-Szántai József a közgyűlés előtt egyértelművé tette a városvezetés álláspontját: végrehajtják a szükséges reformokat, a kormánytól pedig azt kérik, biztosítsa ehhez a kiszámítható állami partnerséget.
Szeptembertől új járatokkal változik az MVK menetrendje
A közgyűlésen Kiss Péter műszaki koordinációs ügyintéző ismertette az előterjesztéshez kapcsolódó közlekedési változásokat. Mint elmondta, szeptember 1-jétől módosul az MVK Zrt. menetrendje, a cél pedig a hatékonyabb és takarékosabb működés.
Új viszonylatok, körjáratok és gyorsjáratok jelennek meg a rendszerben, emellett olyan közvetlen kapcsolatok is létrejönnek, amelyek korábban nem léteztek.
A szeptember 1-jétől életbe lépő változásokról korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk.
A frakciók között is egyetértés volt az állami támogatás szükségességében
A rendkívüli ülésen három frakcióvezető szólalt fel. A felszólalásokból az derült ki, hogy a képviselőcsoportok között meglehetősen nagy az egyetértés abban, hogy a közösségi közlekedés jelenlegi finanszírozási rendszerét meg kell változtatni, és szükség van állami szerepvállalásra is.
Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor felidézte, hogy az előző ciklusban sem aratott osztatlan sikert a most polgármesteri biztosként tevékenykedő Takács Gyula munkája és tervei. Abban viszont egyetértett a városvezetéssel, hogy még a leggazdagabb európai országokban sem működtethető megfelelően a közösségi közlekedés állami szerepvállalás nélkül.
Szerinte a normális működéshez nagyjából egyharmad-egyharmad arányban kellene megoszlania a finanszírozásnak a saját bevételek, az önkormányzati és az állami támogatás között.
Mokrai Mihály, a DK-LMP-Nép Pártján frakcióvezetője szintén az állami szereplők megkeresését sürgette. Véleménye szerint a központi támogatás megvonása egy „fideszes büntetés” volt a fővárossal szemben, amelynek következményei a megyei jogú városokat is elérték.
Felidézte Vitézy Dávid néhány évvel ezelőtti, végül meg nem valósult átalakítási tervét is, amelyben szerepelt az állami szerepvállalás visszaállítása. Szerinte ezt kellene most megvalósítani, illetve ezt kellene elérni Vitézy Dávidnál is.
A KDNP frakcióvezetője, Molnár Péter szintén támogatásáról biztosította az állami szerepvállalás szükségességét.
– A mostani helyzet nem tegnap, hanem évekkel ezelőtt alakult ki, 2020 körül. Bízom abban, hogy most végre a megoldás irányába fogunk elmozdulni. A kormánynak támogatnia kell az önkormányzatot az MVK működésével kapcsolatban. Az országgyűlési képviselőknek el kell járniuk, a miskolciak érdekében. Lobbizniuk kell. Polgármester úr ezt már elkezdte, többször írt levelet, de még nagyobb súllyal kell megjelennünk. Úgy gondolom, hogy a közösségi közlekedést a mindenkori kormánynak támogatnia kell – hangsúlyozta.
Molnár Péter hozzátette: az MVK-nál már történtek racionalizálások, ezek ellenére azonban nem csökkent a futásteljesítmény. Mint mondta, 2024 óta sűrítették a járatokat, ugyanakkor a 2019-es szintet valóban nem sikerült visszaállítani.
Újabb 900 millió forintot ad az önkormányzat
A közgyűlésen elhangzott, hogy a város újabb 900 millió forinttal támogatja az MVK működését.
A döntés értelmében ezzel a forrással az év végéig biztosított a közösségi közlekedési társaság működésének finanszírozása.
A vitát lezárva Tóth-Szántai József ismét hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetért nem az MVK dolgozóit terheli felelősség. A polgármester ismét az állami szerepvállalás szükségességéről beszélt, Vitézy Dávid korábbi anyagát pedig „bátornak” nevezte.
A városvezető szerint a probléma nem specifikusan miskolci, hanem a magyar nagyvárosok közösségi közlekedését általánosan érinti.
– Reméljük, hogy lesz olyan kormányzati szándék, ami segít a megyei jogú városok problémáján – zárta hozzászólását.
A határozati javaslatot a jelen lévő 23 önkormányzati képviselő többsége támogatta. Simon Gábor és Fodor Zoltán az MSZP, valamint Szarka Dénes független képviselő tartózkodott, a többiek igennel szavaztak.
Fotó: Minap.hu
