A hazai épületenergetikai ipar egyik kulcsprojektje újraindult. Szerencsen megépült az ország első ipari méretű üveggyapotgyára, melyet a Masterplast és a lengyel Selena FM közös beruházásaként újonnan létrejött Pimco Kft. üzemeltet. A gyár 2025 harmadik negyedévében kezdheti meg a működését évi 19 000 tonna kapacitással és több mint száz főt alkalmazva, nemcsak a magyar, de a kelet-közép-európai piacot is kiszolgálva.
A beruházás több mint 47,5 millió eurós összköltséggel valósult meg, amelyből az állam 5,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a HIPA-n (Hungarian Investment Promotion Agency) keresztül. Magyarország ezzel egy több mint másfél évtizedes importfüggőséget számolhat fel, hiszen az utolsó hazai üveggyapotgyár 2009-ben zárt be. A projekt tehát egyértelműen stratégiai jelentőségű lépés az energiabiztonság és a hazai gyártás újraélesztése felé.
Miközben a gyár technológiai újítása (például a BioBinder kötőanyag, az újrahasznosított üveg és a tisztán elektromos működés) kétségkívül előremutató, a háttérben húzódó üzleti és politikai kapcsolatok komoly kérdéseket vetnek fel.
A Pimco Kft. neve már korábban is felbukkant a gazdasági sajtóban. 2018. december 1-jén a céget teljes egészében megvásárolta a Talentis Group Beruházásszervező Zrt., amely több, egymástól független forrás (köztük a 24.hu és az Economx) szerint is Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozik.
Bár Mészáros cége 2018-ban kebelezte be a Pimco-t, több üzleti adatbázist (például a Nemzeti Cégtár és a CompanyWall) vizsgálva nincs nyoma annak, hogy a Talentis azóta kivonult volna a Pimco mögül. Ez alapján erősen valószínűsíthető, hogy a szerencsi üveggyapotgyár újraindítása továbbra is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó konstrukció része.
A cégvezető, Lukács Flórián László, jelenleg a Pimco ügyvezetője, és egyidejűleg a Masterplast Csoport felsővezetője is. Bár személyes kapcsolata Mészáros Lőrinchez nem dokumentált, szakmai szerepe révén közvetetten összefüggésbe hozható a projektet irányító struktúrával.
A most újraindított gyár története több évvel ezelőtt kezdődött: a Pimco már 2017-ben megszerezte a szükséges környezethasználati engedélyt egy évi 13–14 ezer tonna kapacitású, százfős foglalkoztatottságú gyártóegységre.
A kormány 2016 végén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, ami mindössze 42 nap alatt lehetővé tette a hatósági engedélyezés lezárását. Ezt megelőzően a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2016 szeptemberében 4 milliárd forintos állami támogatást biztosított a fejlesztéshez.
A Világgazdaság értesülése szerint a Pimco éveken keresztül nem termelt árbevételt, és működése veszteséges volt, a projekt láthatóan nem haladt előre. A lap szerint ez csak azután változott, hogy a Talentis átvette a vállalatot: 2022-ben újabb, immár 5,644 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült a beruházás. Így (a Világgazdaság szerint) a Pimco összesen több mint 9,6 milliárd forint értékű közpénzes támogatásban részesült, mielőtt tényleges ipari termelésbe kezdett volna. Ezt a tételes adatot más nyilvános forrás eddig nem erősítette meg.
A gyár az önkormányzattól bérelt 6,4 hektáros területen épült fel, amelyért a Pimco évente 14,4 millió forint bérleti díjat fizet 2030 szeptemberéig. A projekt egyik legfontosabb eleme, hogy újrahasznosított alapanyagokkal, korszerű technológiával és fenntartható célkitűzésekkel kíván működni, és többek között napelemek telepítését is tervezik a telephelyhez kapcsolódóan.
Mindezek mellett mégis jogosan merül fel a kérdés. Nem pusztán egy állami forrásokkal kitömött, politikai-gazdasági konstrukcióval állunk szemben? A korábbi feltételezett inaktivitás, a többszörös állami támogatás, a gyorsított engedélyezés, valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolható Talentis jelenléte olyan összefüggéseket rajzol fel, amelyek árnyalják a beruházás képét.
Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az üzem létrejötte technológiai szinten előrelépést jelent. Újraindul a hazai gyártás, megszűnik az importfüggőség, és a termékek a hazai mellett a regionális piacon is keresettek lehetnek. Az uniós és magyarországi energiahatékonysági célok, így például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) vagy az EU-s Renovation Wave program, jelentős keresletet generálnak az ilyen típusú szigetelőanyagokra. A piac volumene a szakértők szerint akár ezermilliárd forintos méretet is elérhet.
A szerencsi üveggyapotgyár tehát minden kétséget kizáróan gazdasági jelentőségű beruházás. Ám az, hogy mindez hosszú távon szolgálja-e a közérdeket, vagy csupán egy újabb példája annak, hogyan fonódik össze a magyar üzleti szféra a politikai elittel, még kérdéses. A következő hónapok és évek tapasztalatai dönthetik el, hogy egy valódi ipari sikertörténet szemtanúi leszünk-e, vagy csupán egy újabb fejezete bontakozik ki a közpénzzel támogatott üzleti körök történetének.
Fotók: pimco.hu, behaviour.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
