Ma már 30 évesek azok a miskolciak, akik akkor születtek, amikor ünnepélyesen lehullott a lepel a Városház téren Széchenyi István szobráról. A Melocco Miklós által megálmodott művészeti alkotás már akkor megosztotta a megyeszékhelyen élőket, és az alkotással kapcsolatos vita három évtized távlatából is gyakran fellángol.
A rendszerváltás előtt Miskolc is élen járt abban, hogy parkokban, tereken a magyar történelem neves alakjainak közös emlékezeteként helyezzék el a szobrait. Ugyan országosan Kazincbarcika nyerte el a szobrok városa címet abban az időben, de a borsodi megyeszékhely is bővelkedett kültéri művészeti alkotásokban.
A Széchenyi-szobor előkészítésére Melocco Miklós kapott felkérést 1989-ben, miután 1988-ban közadakozás indult annak elkészítésére. Dobrossy István, neves helytörténész Miskolc írásban és képekben című könyvében úgy fogalmaz, hogy az emlékmű felállításának körülményei igen hányatottak voltak. Évekig ment a huzavona, hogy hová helyezzék el. Szóba jött a Bartók Béla tér, a Kossuth tér és a Dísz tér is, végül 1993. elején jelent meg egy sajtóhír, miszerint a szobrot a Városház-tér közepén állítják fel.
Az akkori sajtóhírek szerint sem a helyszín, sem a szobor kivitelezése nem nyerte el a miskolciak többségének az elismerését. Sokan úgy vélték, hogy megbontja a Városháztér egybefüggő terét, amely egyébként sem túl méretes. Mások azt kifogásolták, hogy miért úgy ábrázolta a művész a legnagyobb magyart, ahogy azt megtette. A monumentális mellszobor ugyanis az idős Széchenyit mutatja be egy Pantheon-szerű emelvényen.
A műértők egyetértenek abban, hogy a művész szabadsága, hogy milyen üzenetet közvetít felénk. Az pedig már a befogadón múlik, hogy jelen esetben ez az idős Széchenyi bölcsességét vagy erőtlenségét jelenti. A miskolciak többsége azonban a mai napig nem tud megbarátkozni a szoborral, amit jól mutat, hogy a közösségi médiában ennyi év után is fellángolnak a viták az alkotással kapcsolatban. Portálunk 2023-ban írt arról, hogy egy miskolci közösségi média csoportba feltöltött Széchenyi-szobor fotója alatt élénk vita alakult ki.
Persze mindig azok hangosabbak, akik nemtetszésüket fejezik ki, de a vélemények túlnyomó része kifejezetten rondának és méltatlannak tartja az emlékművet. Sokak szerint nem harmonizál a térrel, és durván kettéosztja azt; mások szerint pedig egyszerűen rossz érzést kelt az emberben a szomorú férfialak. Néhányan egyenesen azt javasolják, hogy bontsák el a köztéri alkotást, és a helyére tervezzenek egy olyat, ami a miskolciaknak is tetszik.
A szobor elutasítottságát az is jól mutatja, hogy többször is felmerült az elköltöztetésének gondolata. Először 2005-ben vette komolyabban fontolóra az akkori városvezetés az áthelyezést, legutóbb pedig 2011-ben kezdődött párbeszéd ez ügyben.
Idén áprilisban pedig élénk politikai adok-kapok vita alakult ki a jelenlegi és az előző miskolci városvezetők között. Varga Andrea Klára, korábbi alpolgármester a közösségi médiában figyelmeztette Hollósy András jelenlegi fideszes alpolgármestert, hogy sürgősen fejezze be “az ész nélküli takarítást” a városban, mert szerinte eddig csak megmosolyogtató volt, de most már konkrétan káros is, hiszen műalkotásokat tehetnek tönkre, ha nem megfelelően takarítják. Információja szerint a szobor süttői homokkőből készült, ami porózus anyag, magasnyomású géppel való mosása önmagában szakmaiatlan és káros. Hollósy András közösségi média reakciójára sem kellett sokat várni, aki cáfolta, hogy a szobor homokkőből van, véleménye szerint az mészkőből készült. Mint érvelt, egyrészt Süttőn nem bányásznak homokkövet, mivel ott mészkőbánya van, másrészt pedig a műleírásokban süttői kő szerepel, ami a fentiek miatt nem lehet homokkő. A süttői mészkő pedig takarítható magas nyomással.
Mancstól a salaküstig
Egy város, egy közösség az identitását és közös történelmi emlékezetét a kültéri műalkotásokban is kifejezheti. Miskolc kulturális és gazdasági öröksége a kohászat és a gépgyártás, amelyet a rendszerváltás elsodort. A településen civil helytörténészek gyűjtik és őrzik ezen örökségek emlékeit, hogy ne váljanak az enyészeté.
Az elmúlt években két kültéri szoborral is tisztelegtek a vaskohászat előtt, amelyeknek a közösségi médiában szintén voltak és vannak hangos ellenzői. A salaküst emlékművet az Újgyőri főtéren, a körforgalom közepén helyezték el. Ugyancsak az Újgyőrin található a Martinász szobor, amely eredetileg az LKM vendégháza előtt állt, ám miután az ingatlan magántulajdonba került, az alkotásnak költöznie kellett.
Kritikusan fogadták a Szinva teraszon 2006-ban elhelyezett, a modernkori kültéri alkotások szellemében készült Miskolci lányok szoborcsoportot is. Az alkotással a művész, Kutas László a felszabadultságot és a közösségi élmények fontosságát igyekezett megjeleníteni. Mára mintha múlni látszana ez az ellenállás, hiszen egyre többen választják fotózási helyszínül a padon ülő bronzlányokat.
A mini szobrok divatja is hódít Miskolcon. A 2023-ban megújult Avasi kilátó teraszán és a felújított miskolctapolcai közparkban is találkozhatnak a miniatűr alkotásokkal a látogatók, amelyeket láthatóan kedvelnek kicsik és nagyok egyaránt.
Egységes szeretet veszi körül azonban Mancs életmentő kutya Szanyi Borbála által 2004-ben készített szobrát, amely a belvárosban, a róla elnevezett Mancs téren áll. Mint ismert, a világhírű németjuhász a Spider Mentőcsoport tagjaként, gazdájával, Lehoczki Lászlóval közösen keresett és talált embereket természeti katasztrófák után. A legendás kutya szobra mostanra zarándokhellyé és látványossággá vált Miskolcon.
Szerző: Maros Éva
Fotó: Miskolc.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
