Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői Facebook-posztja újabb lehetséges hatósági árszabályozást vetít előre, miközben a korábbi árstopok hatásai még mindig kísértenek a magyar gazdaságban. A bejelentés időzítése beszédes: épp a keddi inflációs adatok közzététele előtt érkezett.
A gazdasági csúcsminiszter rövid, de annál nyugtalanítóbb üzenete szerint “ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk”. Ez a megfogalmazás kísértetiesen emlékeztet a 2021 végén indított árstop-hullám retorikájára. Akkor először az üzemanyagárak 480 forintos plafonját vezették be, ami végül káoszba és üzemanyaghiányba torkollott. Ezt követték az élelmiszerárak befagyasztásának különböző hullámai, amelyek – a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint – végül több százalékponttal növelték az általános árszintet. Az árstop mint populista közgazdasági eszköz a szakértők szerint nem jelent megoldást, de jól lehet kommunikálni a nagyközönség felé, a családok érdekeire hivatkozva. Kérdés, milyen családokra, kiknek a családjára gondol a miniszter.
Nagy nem először nyúlna ehhez az eszközhöz: január közepén már figyelmeztette a piacot, hogy az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedését “nem tolerálja” a kormány. Tavaly tavasszal pedig az üzemanyagárak “regionális versenyképességét” szabta az újabb beavatkozás feltételéül – bár hogy ez pontosan mit takar, azt homály fedi.
Az árstopok magyar találmánya időközben követőkre talált: a múlt héten a horvát kormány is beszállt a hatósági árszabályozás játékába, 70 termék árának befagyasztásával próbálva meg letörni az 5,5 százalékos inflációt. Úgy tűnik, a központi árszabályozás szelleme, minden közgazdasági tapasztalat ellenére, továbbra is kísért Közép-Európában.
A keddi inflációs adatok nyilvánosságra hozatala után derül ki, hogy a miniszter Facebook-posztja csak ijesztgetés volt-e, vagy valóban újabb fejezet kezdődik a magyar árstop-saga történetében. A magyar infláció az elmúlt hónapokban ismét emelkedő pályára állt. A tavaly szeptemberi 3 százalékos szintről decemberre már 4,6 százalékra kúszott fel az áremelkedés üteme. Az Eurostat számítási módszere szerint még ennél is rosszabb a helyzet: 4,8 százalékos inflációval Magyarország visszatért régi szerepéhez, és ismét az európai drágulási verseny dobogójára került – csak a horvátok és románok előznek meg minket.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
