“Harcosok klubja vagy propagandafilm?” – éles vita bontakozott ki Orbán Viktor Covid-dokumentumfilmje körül, melyet vasárnap este tettek közzé a miniszterelnök YouTube-csatornáján a koronavírus megjelenésének ötödik évfordulóján. A kicsit több mint félórás alkotás, amely öt felvezető poszttal, köztük egy “Ez nem a gyávák klubja, ez a harcosok klubja” című előzetessel került beharangozásra, a járványkezelést egyértelmű sikertörténetként mutatja be.
A kormányzati narratíva szerint a film a járvány elleni sikeres védekezést dokumentálja, beillesztve azt a kormány más válságkezelési sikerei – árvíz, vörösiszap, háború – közé. A valóság azonban árnyaltabb: Magyarország az egymillió főre jutó halálozásban az élbolyban szerepelt, kb. 46 ezer Covid-halottal. A film prominens megszólalói között találjuk Szijjártó Péter külügyminisztert, Szlávik János infektológust, Pintér Sándor belügyminisztert, Merkely Béla kardiológust és Müller Cecília tisztifőorvost.
A dokumentumfilm kronologikusan halad végig az eseményeken, a 2020 eleji első kínai hírektől kezdve. Január 30-31-én felállt az operatív törzs, amelynek motorjaként – szokatlan módon – a rendőrséget és a belügyminisztériumot jelölte ki Orbán. A reggel 6 órai kezdettel tartott törzsi ülések, az első magyarországi fertőzött március 4-i megjelenése, majd a kijárási korlátozások bevezetése mind részét képezik a narratívának.
Külön hangsúlyt kap a lélegeztetőgépek beszerzésének története. Orbán Viktor szerint a legrosszabbra készülve rendelte el az eszközök ilyen mennyiségű vásárlását. A film szerint Szijjártó Péter régi rendszerbeli tapasztalatainak köszönhetően sikerült a szükséges beszerzéseket lebonyolítani. Az alkotás több alkalommal hangsúlyozza a kormány és az állam hűségét az állampolgárokhoz, amit Orbán Viktor explicit módon is megfogalmazott: “Azt kell bizonyítani ebben a válságban a magyar emberek számára, hogy a magyar állam hűséges hozzájuk.”
A film azonban számos kritikus pontot megkerül. Nem esik szó részletesen a halálozási adatokról, az adatok titkosításáról, az oltóanyag-beszerzések körüli ellentmondásokról, vagy a lélegeztetőgép-beszerzések későbbi kritikáiról. Helyette olyan üzeneteket hangsúlyoz, mint minden nagyon szép, minden nagyon jó volt, és hogy a lakosság elégedett volt az egészségügy teljesítményével.
A Tisza Párt még az Orbán-film előtt, egy másfél órás élő adásban reagált az eseményekre. Magyar Péter és a párt EP-képviselője, a korábban orvosként dolgozó Kulja András részletesen elemezték és kritizálták a kormány járványkezelését. Kulja, aki a járvány alatt a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban szolgált, megrázó személyes tapasztalatokról számolt be: “Amikor ott van a beteg, és könyörög az életéért, azt nem lehet feldolgozni.” Kulja a csernobili helyzet egykori kezelésével hasonlítja össze a magyar kormány viselkedését.
Az adásban súlyos állítások hangzottak el a védőfelszerelések hiányáról: a dolgozóknak gyakran egyetlen maszkot kellett használniuk 12 órás műszakokon át, sőt, néha össze kellett dobniuk a pénzt a védőfelszerelésre. A lélegeztetőgépekkel kapcsolatban Kulja elmondta, hogy a beszerzett 16 ezer gép jelentős része használhatatlan volt – voltak, amelyeknek nem volt angol nyelvű menüje, mások egyszerűen nem kapcsoltak be. “A szemük láttára fulladtak meg páciensek” – fogalmazott.
Magyar Péter egy érdekes epizódot is feltárt: amikor akkori felesége, Varga Judit félmillió forintot ajánlott fel a Szent István Kórház alapítványának, Rogán Antal kommunikációs miniszter felháborodva hívta fel a minisztert, mondván, ez azt a látszatot kelti, hogy nem működik megfelelően az egészségügy.
Az adásra reagálva Takács Péter egészségügyi államtitkár rendkívül éles hangú Facebook-posztban támadta Magyar Pétert és Kulja Andrást. Az államtitkár feljelentést helyezett kilátásba a videóban elhangzott “ordas hazugságok” miatt, és azzal vádolta Magyart, hogy “kényelmes, zsíros állami állásokban tengette VIP-imádó életét”, miközben ő maga frontkórházat vezetett a járvány alatt.
A többi ellenzéki párt is megszólalt az ügyben. A Jobbik közleményben emelte ki a közel 49 ezer halálos áldozatot, és kaotikus állapotokról beszélt. A párt szerint a kormány válságkezelése “nem csupán megbukott, de olyan kaotikus állapotokat eredményezett, amelyek a kormány által tönkretett magyar egészségügyet végképp a mélybe taszították.”
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált, ahol éles különbséget tett a kormányzati és a budapesti járványkezelés között: “A kormány nem egészségügyi, hanem politikai járványkezelést végzett. Mi Budapesten az emberre, csakis az emberre koncentráltunk.” Szerinte ekkor döntötte el a miniszterelnök, hogy “inkább legyalulja a teljes önkormányzati szektort.”
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy tízperces élő bejelentkezésben “arcpirítónak és szégyenletesnek” nevezte, hogy a kormány egyáltalán szóba hozza a járványkezelést. “Mit ünnepelnek? A gyászt? Az alkalmatlanságukat?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a kormány “ezrek indokolatlan haláláért felelős.”
A dokumentumfilm kapcsán fontos kontextus, hogy a járvány idején Magyarországon – a nyugati országoktól eltérően – a sajtót nem engedték közel az események dokumentálásához. Az egészségügyi dolgozók nem nyilatkozhattak szabadon, a kórházakba nem engedték be az újságírókat. Hiába fordultak a szerkesztőségek nyílt levélben a hatóságokhoz, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint “a kórházakban gyógyítani kell, nem kamerázni.” A most bemutatott film is főként korábbi kormányzati felvételeket, az M1 híradójának és a Semmelweis Egyetem anyagait használta fel.
Ön milyennek látja így utólag a kormány járványkezelését? Ossza meg velünk a véleményét!
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
