Újabb fordulatot vett a 24 éve történt Till Tamás-gyilkosság ügye, miután a Bács-Kiskun megyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt kezdeményezte F. János letartóztatását, ez szombaton a Kecskeméti Járásbíróságon meg is történt. A döntés komoly jogértelmezési vitát indított el a szakértők körében.
Drámai fordulat következett be a 24 éve történt, országot megrázó Till Tamás-gyilkosság ügyében. A brutális bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, a 40 éves F. Jánost csütörtök délután fogták el budapesti otthonában, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene. A gyanúsított, aki új életet kezdett a fővárosban, vélhetően már azt hihette, az elévülési idő miatt végleg megmenekült a felelősségre vonás elől.
Szombat reggel a Kecskeméti Járásbíróság épületébe három rendőr kísérte be a bilincsbe vert, vezetőszáron tartott F. Jánost. A fehér nadrágot és kabátot viselő férfi tekintetében főként zavartság tükröződött a Blikk tudósítása szerint, és különös, nyugtalanító félmosollyal reagált a jelenlévő sajtó képviselőinek jelenlétére. A megfigyelők szerint F. János arcán nyoma sem volt megbánásnak.
A bírósági tárgyalás 11 óra előtt ért véget, ahol a bíró meghozta döntését: F. János 30 napig előzetes letartóztatásba kerül, amelyet a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetben kell töltenie. A végzés kihirdetése után a folyosón az újságírók szembesítették a legfontosabb kérdéssel: miért ölte meg Till Tamást? A gyanúsított azonban láthatóan meglepődött a direkt kérdésfeltevésen, és válasz nélkül, továbbra is zavart tekintettel haladt tovább a rendőrök gyűrűjében.
A Kecskeméti Törvényszék szóvivője, Sárközy Szabolcs tájékoztatása szerint a nyomozási bíró a gyanúsított szökésének és elrejtőzésének veszélye miatt rendelte el F. János letartóztatását.
Az ügy különös jelentőségét nem csupán a bűncselekmény brutális volta adja, hanem az a tény is, hogy közel negyedszázaddal a történtek után sikerült elfogni azt a személyt, akit a nyomozó hatóságok a gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak. F. János ez idő alatt megpróbált új életet kezdeni a fővárosban, ám a régmúlt árnyai végül utolérték.
A nyomozás részleteiről és a bizonyítékokról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A hatóságok várhatóan a következő napokban további tájékoztatást adnak arról, milyen új bizonyítékok vezettek a gyanúsított elfogásához ennyi év után. A szakértők szerint különösen fontos lehet, hogy milyen tárgyi bizonyítékok vagy vallomások állhatnak a rendőrség rendelkezésére egy ilyen régi ügyben, amelyek megalapozhatják a vádemelést.
Az eset ismét reflektorfénybe helyezi a súlyos bűncselekmények elévülésének kérdését, valamint azt, hogy a modern kriminalisztikai módszerek és a kitartó nyomozói munka akár évtizedekkel később is eredményre vezethet. A következő hetek várhatóan további részletekkel szolgálnak majd ebben a megrázó ügyben, amely annak idején az egész országot megrendítette.
Hack Péter, az ELTE büntető eljárásjogi tanszékének vezetője részletesen elemezte a helyzetet. Rámutatott, hogy a gyilkosság elkövetésének idején, 2000-ben hatályos 1978-as Büntető törvénykönyv szerint a minősített emberölés nem évült el. Ez vonatkozott a 14 év alatti személy sérelmére elkövetett emberölésre is, amely 1999 óta számított minősített esetnek.
A jogértelmezési vita középpontjában a 2012-es új Btk. áll, amely az elévülést a büntetési nemhez, konkrétan az életfogytig tartó szabadságvesztéshez kötötte. Ugyanakkor a fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések szerint a 16-18 év közötti elkövetők esetében – még ha a bűncselekmény egyébként életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető – maximum 15 év szabadságvesztés szabható ki. Ez a rendelkezés vezetett ahhoz, hogy F. János először szabadon távozhatott a rendőrségről.
A helyzet paradox voltát jelzi, hogy míg a Fidesz jogalkotási gyakorlatát általában a szigorítás jellemezte, ebben az esetben egy olyan kiskapu maradt nyitva, amely enyhítést eredményezett. Hack Péter szerint ez a jogalkotói ellentmondás azért maradhatott sokáig észrevétlen, mert rendkívül ritka az olyan eset, amikor fiatalkorú követ el emberölést, és az elkövető személye 15 éven túl ismeretlen marad.
A jogi vita most arra koncentrálódik, hogy a büntetőjog visszaható hatályának tilalma miatt az új, enyhébb szabályokat kell-e alkalmazni. Hack szerint kulcskérdés lesz, hogy a bíróság melyik jogértelmezést fogadja el. Hangsúlyozta: alaposan meg kell vizsgálni, miért jutott a rendőrség először arra a következtetésre, hogy elévült a cselekmény, és körültekintően, nem pedig indulatból kell esetleges törvénymódosításokat eszközölni.
Az ügy közfelháborodást váltott ki, ami után először hamis tanúzás miatt próbáltak eljárni F. János ellen, majd ellenzéki nyomásra a kormánypárt törvénymódosítást helyezett kilátásba. Most pedig az ügyészség már a letartóztatását indítványozza – egyelőre nem tudni, melyik jogértelmezés fog érvényesülni az eljárás során.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
