Annyira száguldunk és megyünk előre (nem hátra), hogy 1963-ban gyorsabban tudtunk vonattal a főváros és Miskolc között utazni, mint a MÁV módosított menetrendjében. Alig 61 évvel ezelőtt ugyanis 1 óra 57 perc volt az út. Ráadásul még örüljünk, ha egyáltalán jön és nem robban le az a vonat.
Hogy miért kellett lelassítani a vonatokat? Nem kellett azokat lelassítani, sok-sok éve lassulnak azok folyamatosan, csak idén már ezt a menetrenddel is elismerték, hogy tarthatatlanok a korábbi menetidők. Így sikerült az 1963-as szint alá süllyedni például a Miskolc-Budapest vonalon.
Több vonalon is az 1980-as, 1990-es évek menetrendjeiben találkoztunk a 2024-re előírt menetidőkkel, de például Miskolcról Budapestre az 1963-as menetrendváltás után 27 perccel gyorsabban lehetett eljutni, mint most.
A MÁV ezt becsomagolta abba az indoklásba, hogy így „megbízhatóbbá válik a vonatközlekedés és kiszámíthatóbbak lesznek a csatlakozások”, de el is ismerte, mi volt a baj: annyi sebességkorlátozás van már, hogy a menetrendet hozzá kellett igazítani a többlet menetidőkhöz, mert az eredeti menetrend nem lett volna tartható.
Az azért extrém szintjét jelenti a visszafejlődésnek, amikor a menetrendváltással nem sikerül az addigi időnél sem megmaradni, hanem lassabb lett a vonal. De pontosan meddig megyünk vissza az időben? Erre kerestük a választ régi menetrendeket böngészve a Hvg.hu szerkesztőinek segítségével.
Az érintett járatok:
- Miskolcról a Keleti pályaudvarra 2 óra 5 perc helyett 2 óra 14 perc lesz az út – először itt 7 perc lassulásról számoltak be, ehelyett lett 9,
- a Nyugati–Nyíregyháza út 3:01-ről 3:07-re nőtt, ugyanez a másik irányban 3:03-ról 3:08-ra; ennek az útnak a Budapest–Debrecen szakasza 2:28 helyett 2:33, Debrecenből Budapest felé 2:30 helyett 2:34 lett,
- a Budapest–Szeged táv 2:22 helyett 2:26 lett, a Szeged–Budapest útvonal 2:22-ről 2:25-re nőtt,
- a Miskolc–Tornanádaska vonalon 1:34-ről 1:47-re nőtt a menetidő, másik irányban 1:42-ről 1:56-ra,
- a Hatvan–Szolnok út 1:19 helyett 1:25 lett mindkét irányban,
- Hidasnémetiből Miskolcra pedig 53 helyett 55 perc alatt érnek oda az InterCityk.
- A Budapest–Lajosmizse út 2 óráról 2:02-re nőtt, visszafele 2:01-ről 2:04-re,
- a záhonyi vonal fővárosi elővárosi szakaszán két perccel lett hosszabb az út, a Monor–Nyugati táv 35-36-ról 37-38 percre nőtt.
Az idei változás egyik legnagyobb vesztese,
a miskolci vonal arra a szintre ment vissza, aminél lassabb utoljára abban a hónapban volt, amikor Orbán Viktor megszületett.
Pedig óriási változásról számolt be a Magyar Vasutas 1963. május 1-jei ünnepi száma. Arról írt: a Budapest–Miskolc vasútvonalon az új menetrend életbe léptétől már az összes vonatot villamosmozdony húzza majd, így 100 km/órás alapsebességgel közlekedve az addigi 2 óra 18 percről 1 óra 57 percre csökken a menetidő. Most, hatvan évvel később 2 óra 14 percre álltunk vissza.
2011-ben Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője még ott tartott, hogy a felújítás után 1 óra 33 perc lehet a menetidő, a hosszú távú cél pedig az, hogy a Hatvan–Miskolc szakaszt át lehessen alakítani 200 km/órás tempóra alkalmassá, ami 1 óra 23 perces Miskolc–Budapest utat jelentene. Még egyszer: most 2 óra 14 perc van az idei menetrendben.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
