A magyar médiapiacon az elmúlt évtizedben jelentős átalakulások mentek végbe, amelyek alapvetően befolyásolták a média finanszírozását, tulajdonosi szerkezetét és függetlenségét. Veszélyben a független média, különösen nagy kihívással küzdenek a helyi kiadók.
2018-ban megalakult a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely több mint 470 médiumot egyesített. Ez a lépés jelentősen átrendezte a magyar médiapiacot, hiszen egy kézbe koncentrálta a korábban különálló, kormányközeli médiumokat. A KESMA létrehozása komoly aggályokat vetett fel a médiapluralizmus és a verseny szempontjából.
A tulajdonosváltások nem kerülték el a korábban független médiumokat sem. Több nagy múltú lap és hírportál tulajdonosi köre változott meg az elmúlt években, gyakran kormányközeli üzletemberek szereztek bennük részesedést vagy teljes tulajdont. Ez sok esetben a szerkesztőségi irányvonal megváltozásához vagy éppen a nyomtatott verzió megszűnéséhez vezetett.
Finanszírozási kihívások
Az állami hirdetések elosztása továbbra is az egyik legvitatottabb kérdés a magyar médiapiacon. Kritikusok szerint az állami cégek és intézmények hirdetései aránytalanul nagy mértékben a kormánybarát médiumokhoz kerülnek. Ez jelentős bevételi forrást jelent számukra, míg a független orgánumok jóval kevesebb állami hirdetéshez jutnak, ami pénzügyi nyomást helyez rájuk.
2022-ben például 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként. 2023 őszén pedig arról szóltak a hírek, hogy az MVM hirdetési pénzeinek háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került.
Az állami vállalat, sajtómegkeresésre válaszolva elmondta: „az MVM Zrt. média- és reklámtevékenységét a jogszabályoknak megfelelően a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség végzi, amely teljes körűen magában foglalja a médiatervezési és médiavásárlási feladatokat.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2023 tavaszán nettó 4 milliárd 601 millió forintos szerződést kötött Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel az MVM 2023-2025. évi komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására, és valahogy nem feltétlenül az olvasottság / nézettség / hallgatottság volt az a szempont, ami alapján a pénzekről döntöttek.
A közszolgálati média finanszírozása szintén vita tárgyát képezi. Bár jelentős közpénzből működik, sokan megkérdőjelezik pártatlanságát és kiegyensúlyozottságát. Kritikusok szerint a közmédia túlzottan a kormányzati kommunikációt erősíti, ahelyett hogy valódi közszolgálati szerepet töltene be. Ehhez képest 15 milliárd forinttal nőtt az a pénzmennyiség, amivel idén gazdálkodhattak: 142,058 milliárd forintos büdzséből árad a propaganda felénk.
A megváltozott piaci környezetben számos független médium kénytelen volt új finanszírozási formákat keresni. Egyre több orgánum vezet be előfizetéses modellt vagy kér támogatást olvasóitól közösségi finanszírozás formájában. Néhányan nemzetközi támogatásokra, pályázatokra is támaszkodnak – ami rögtön szemet is szúrt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. Ezek a módszerek segíthetnek a függetlenség megőrzésében, de gyakran nem biztosítanak olyan stabil bevételi forrást, mint a hagyományos hirdetési piac, melyen a Google és a Facebook kaszálnak a legnagyobbat.
Következmények és kilátások
A jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja a magyar médiapiacot, különösen a kisebb, független szereplőket. A koncentrált tulajdonosi szerkezet és az egyenlőtlen finanszírozási lehetőségek miatt nehéz helyzetbe kerültek azok a médiumok, amelyek nem élveznek kormányzati támogatást.
Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy az olvasói támogatások és az alternatív finanszírozási formák terjedésével néhány független médium képes volt stabilizálni helyzetét. Az online térben új, gyakran specializált tartalmakat kínáló médiumok is megjelentek, amelyek új színt hoztak a piacra. 1%-okból idén a Partizánt működtető civilszervezet kapta a legtöbbet. Támogatóinak pénzéből működik a Telex, a Klubrádió, a Magyar Hang, a Válasz Online; a 444 és a HVG már korábban bevezette, hogy egyes tartalmait csak fizetősen bocsássák olvasóik elé.
A jövő nagy kérdése, hogy sikerül-e megőrizni a médiapluralizmus és a sajtószabadság elveit ebben a kihívásokkal teli környezetben. A magyar médiahelyzet alakulása nemcsak a hazai nyilvánosság, de a demokratikus intézményrendszer működése szempontjából is kulcsfontosságú kérdés marad az elkövetkező években.
Ezért is fontos, hogy segítsék a Borsod24 munkáját, mert mi függetlenként igyekszünk beszámolni a megyénkben történtekről, nem pedig valamelyik párt vagy politikus szócsöveként. Alig egy hét telt el a Borsod24 adománygyűjtésének elindítása óta, és máris 100 ezer forint gyűlt össze olvasóink támogatásával. Hálásak vagyunk minden felajánlásért, és továbbra is várjuk segítségüket, hogy folytathassuk munkánkat!
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz.
