A borsodiak többsége már jól ismeri milyen is az árvízhelyzet, hiszen Miskolc történelmében már többször is előfordult, hogy a város jelentős része víz alá került. Így aztán nem csoda, hogy az itt élők rögtön aggodalmaskodni kezdenek, ha rövid idő alatt viszonylag sok csapadék zúdul le rájuk az égből. A hivatalos felmérések alapján azonban úgy tűnik, egyelőre nincs veszélyben a megyeszékhely.
Bizonyára mindenki emlékszik még arra az esetre, amikor 2010-ben, a heves esőzések következtében megduzzadt Szinva patak számos otthont és épületet tönkre tett, sok helyütt pedig az autósokat is ellehetetlenítette a közlekedéstől. Akkor májusban a városvezetés a lakossággal karöltve, több ezer homokzsák segítségével igyekezett megfékezni az áradást. Azóta a miskolciak fokozott figyelemmel kísérik a közeli vízállások alakulását. Legfőképp akkor, ha hirtelen nagyobb mennyiségű csapadék árasztja el a térséget, vagy sokáig esik folyamatosan az eső. Éppen, mint ahogyan idén májusban, valamint az elmúlt egy hétben is történt.
Szerencsére azonban a Szinva patak napjainkban láthatóan nem produkált vészjósló emelkedést, és úgy tűnik, hogy a környékbeli vizek sem okoznak majd problémát.
Minden esetre a hydroinfo.hu statisztikái megnyugvást hozhatnak azok számára, akik egy esetleges újabb árvíztől tartanak. Az előrejelzésekből ugyanis kiderül, hogy mind a Hernád, mind pedig a – 2010-ben az Auchan áruházat és Gelsőzsolca egy részét is elnyelő – Sajó vízállása 70%-os valószínűséggel a hibatartományon belül fog maradni. Bár a folyók vizeinek szintje szeptember 15-től várhatóan valóban egyre magasabb lesz majd, az adatok szerint egyelőre biztosan nem kell attól félnie a miskolciaknak, hogy újabb árvíz önti el a várost.
Miskolc első és legjelentősebb károkat okozó árvízkatasztrófája 1878-ban sújtotta a várost. Augusztus 31-én hajnalban, a Szinva és a Pece-patakok medrükből kilépve álmukból riasztották fel a polgárokat és elpusztították a belváros nagy részét. A víztömeg hidakat, malomgátakat, házakat sodort magával, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A házak között percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlenné vált. A város egyes részein 4–6 méter magasan állt a víz.
Annak ellenére, hogy helyben most nincsen ilyesmire szükség, sokakban felvetődhet, hogyan és hol nyújthat segítséget valaki az országos árvízi védekezésben?
Az ország bármely táján szükségessé válhat, hogy a lakosság tevékenyen részt vállaljon a helyi védekezésben. Amennyiben ön ezt szívesen megtenné, keresse az adott település polgármesterét, aki a helyszínen tartózkodó műszaki irányítókkal szervezi a munkát és tájékoztat a teendőkről.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: Dömös, Dunaalmás, Esztergom, Gönyű, Lábatlan, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Pilismarót
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén: Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Százhalombatta, Szentendre, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Tass, Vác, Verőce, Visegrád, Zebegény
Javasoljuk, hogy annak a településnek a honlapját vagy közösségi média oldalait keressék fel, ahol esetleg segíteni szeretnének
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
