A Telex újságírója helyszíni riportot készített a Szegi önkormányzati választással kapcsolatos gyanúkról. A választás előtt hirtelen megugrott a településen szavazásra jogosultak száma. Az újságíró elhatározta, hogy utánajár az ügynek, és több környező falut is meglátogatott, ahol olyan emberekkel beszélt, akiket állítólag azért jelentettek be Szegibe, hogy ott szavazhassanak.
Mi is többször írtunk arról, hogy milyen gyanúk merültek fel a szegi választásokon, ahol a regnáló, Fidesz által támogatott Trudics Andrea kihívója a függetlenként induló Kisvárdai Tibor volt. A június 9-i zajlott választáson eredményét a vesztes Kisvárdai megtámadta a bíróságon, arra hivatkozva, hogy pénzért vásároltak meg szavazókat, akiket még a választás előtt hetekkel jelentkeztettek át a településre, így felkerültek a helyi választójegyzékbe.
Kisvárdai panaszát helyben is hagyták és július 7-én megismételt választást tartottak. Ezen ismét Trudics Andrea ismét győzött, bár kevesebb szavazattal és kisebb arányban, mint korábban: Trudics 153 helyett 128 szavazatot kapott, azaz 57,95% helyett 55,41%-ot ért el. Kisvárdai újabb panaszt nyújtott be, amit a Kúria elutasított, mert nem talált elegendő bizonyítékot a választási csalásra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban 257-en lakták Szegit, mégis a megismételt szavazáson a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint a névjegyzékben szereplő 350 választópolgárból 235 jelent meg a polgármester-választáson, 231 érvényes és 4 érvénytelen szavazatot adtak le.
A Telex újságírója, Presinszky Judit ellátogatott Szegi környékére, hogy bizonyítékokat találjon a szavazatvásárlásra. A nyomozás Taktaharkányban kezdődött, ahol az újságíró egy nehéz körülmények között élő családot keresett fel. A ház állapota – lyukas tető, hiányzó kapu – már önmagában sokat elárult a lakók anyagi helyzetéről.
A családdal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy őket is átjelentették Szegibe a választás előtt. Részletesen elmesélték, hogy egy ismeretlen férfi kereste fel őket, aki mezőzomborinak mondta magát, és fejenként 10.000 forintot ajánlott nekik a szavazatukért. A család őszintén bevallotta, hogy anyagi nehézségeik miatt elfogadták az ajánlatot, bár utólag már bánják döntésüket.
Az újságíró megtudta, hogy a család tagjai soha életükben nem jártak Szegiben, és nem ismerték az ottani jelölteket. Elmondásuk szerint a szavazás napján egy fehér kisbusszal vitték őket a szomszédos faluba, ahol leadták szavazatukat egy előre megadott jelöltre, aki egy nő – majd azonnal visszahozták őket. A családfő hangsúlyozta, hogy ha tudták volna, milyen következményei lesznek ennek a cselekedetnek, nem mentek volna bele. Az újságíró azt is megtudta, hogy az átjelentkezés miatt a család egy ideig nem kapta meg a szokásos segélyét, ami további nehézségeket okozott számukra, ugyanis azt a szegi címre utalták. Pedig akik megkeresték őket, azt ígérték, hogy utána visszajelentik őket, de erre már nem került sor.
≫„És megnyerte ez a nő amúgy? Hadd kérdezzem meg” – fordul hozzám a feleség. Válaszolok, hogy igen, mire mintha egy kicsit felháborodna. „Megnyerte? A mi szavazatunkkal! Volt esze. Összeszedtek vagy kétszáz embert, ha nem többet, ki tudja, hány községből. Nem lehet bejelenteni, hogy csalással történt ez a választás? Mert amúgy csalt ez a nő. Úgy le kéne tartóztatni, mint a szél. Átvágtak minket nagyon. Ez a nő nem tudom, hogy képzelte ezt. Ha ezt tudom, szembe köpöm.”≪ – áll a Telex cikkében.
Ezután az újságíró Prügyre látogatott, ahol hasonló történeteket hallott. Itt egy nővel beszélt, aki elmondta, hogy férjét és fiát szintén átjelentették Szegibe, bár ő maga ellenezte ezt. A nő részletesen beszámolt arról, hogy egy ismeretlen, erőszakosan fellépő férfi kereste fel őket, aki szintén 10.000 forintot ajánlott a szavazatokért. Az asszony aggodalmát fejezte ki a lehetséges következmények miatt, és elmondta, hogy a júliusi megismételt választáson már nem engedte családtagjait részt venni.
Az újságíró Prügyön egy másik háznál is járt, ahol legalább három személy volt Szegibe bejelentkezve a választások idején. Itt egy nővel beszélt, aki először vonakodott a témáról beszélni, majd azt állította, hogy önszántából jelentkezett át Szegibe, ahol állítólag korábban élt. Az újságíró azonban észrevette, hogy a téma nem tabu a környéken, és a szomszédok is tudtak az átjelentkezésekről.
A riporter megpróbált beszélni a helyi önkormányzatok képviselőivel is. Taktaharkányban teljes elutasításba ütközött, az aljegyző kategorikusan megtagadta a nyilatkozattételt. Ezzel szemben Prügyön nyitottabban fogadták, és az egyik önkormányzati dolgozó megerősítette, hogy tudomásuk van az átjelentkezésekről. Elmondta, hogy jellemzően a szőlőben dolgozó napszámosokat vitték át máshova szavazni, és hogy ez „valakinek a valakije” szervezésében történt.
Az újságíró nyomozásának utolsó állomása Szegi volt, ahol megpróbált beszélni Trudics Andrea polgármesterrel, aki megnyerte a vitatott választást. Trudics azonban láthatóan felzaklatta az újságíró jelenléte, és nem volt hajlandó nyilatkozni. A polgármester hangsúlyozta, hogy alkotmánybírósági döntés született az ügyről, és kérte, hogy hagyják őt dolgozni.
A cikk kitér arra is, hogy a Trudics ellen induló független jelölt, Kisvárdai Tibor korábban elismerte, hogy ő is bejelentett néhány embert Szegibe a választás előtt, de szerinte ez nem magyarázza meg a szavazatok közötti nagy különbséget. Kisvárdai azt is elmondta, hogy bár ő maga már „elengedte a polgármesterséget”, a körülötte lévő csapat továbbra is küzd az igazságért.
Az újságíró megemlíti, hogy bár az Alkotmánybíróság elutasította Kisvárdai panaszát a megismételt választás után, több helyi lakos még mindig nem nyugodott bele a döntésbe: szeptemberben feljelentést tettek a rendőrségen, de ennek eredményéről még nem érkezett hír.
A cikk végén a szerző megjegyzi, hogy írásbeli kérdéseket küldött Trudics Andreának és a rendőrségnek is az üggyel kapcsolatban, várva a hivatalos álláspontokat.
A Telex cikke ezen a linken olvasható.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
