Már több mint húsz éve annak, hogy megalapították a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-t, amely lassan Miskolc legnagyobb foglalkoztatójává nőtte ki magát. A város északi határában járműipari alkatrészek és elektromos hajtások gyártásával foglalkozik, 2700 munkavállalót alkalmaz. De tudjuk-e, ki is volt valójában a névadó innovátor? Egy podcast most rávilágít, milyen ember is lehetett valójában az a férfi, akinek a birodalma a világ egyik legnagyobb vállalatává nőtte ki magát.
A helyikek többék-kevésbé tisztában vannak azzal, hogy a Bosch Miskolcon gyártott autóipari alkatrészei a meghatározó autóipari cégekhez kerülnek. Emellett a gyár fontos terméke az eBike meghajtás is, egy rendkívül fejlett és intelligens erőrásegítés-rendszert alkalmazó motoregység. A gyárban a termelési tevékenységen túlmenően kutatás-fejlesztési, és egyéb, magas hozzáadott értékű tevékenységeket is végeznek. A vállalat amellett, hogy magas színvonalú duális képzést indított, a térség egyik meghatározó foglalkoztatójává vált, és számos kis- és középvállalkozás kiemelt stratégiai partnereként működik.
Ha azonban arra kérdeznénk rá BAZ megye székhelyén az utca emberénél, mit tudnak az alapítóról, feltehetően jóval kevesebb információt kapnánk, mint magáról a miskolci gyárról. Aki pótolná a tudásbeli hiányosságokat, most egy tabudöntögető időutazás keretein belül elmerülhet egy zseni élettörténetében, hiszen a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódja igyekszik tisztázni, hogy Robert Bosch korának kőkemény vállalkozója, gondoskodó jótevő vagy inkább egy „makacs sváb” volt, akinek csak az utókor épített legendát a személye körül?
Ha autóipar, akkor Robert Bosch neve megkerülhetetlen a témában. Ő a XIX-XX. század úttörő technológiáinak egyik legmeghatározóbb alakja, neki köszönhető, hogy a Bosch név 140 éve egyet jelent az innovációval. Egy legenda, a mágneses gyújtás, a fényszórók, az irányjelző és az ablaktörlő „atyja”. indössze 25 évesen, másodmagával alapította első cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket forgalmaztak” – árulja el a „hőskorról” Kemler András, a podcast egyik vendége. Ebben az időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a cég életében egyaránt.
„A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését”
– fűzi hozzá Kemler András. Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt: Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani. „Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba, aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat” – emeli ki Hanula Barna a beszélgetésben.
Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre mindvégig nagy hangsúlyt fektetett. „Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni” – fogalmaz Kemler András a podcastban.
Az alapító hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfolió máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott reagálni a piaci változásokra.
A podcast szakértő vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt érthetjük.
„Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért”
– vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András a műsorban. Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére. 400 fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított – méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.
Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt globálissá fejlődött vállalatcsoport.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
