A beköszöntött ősz jelei a gyülekező fecskék csoportjai, akik téli otthonukba térnek hamarosan.
Egy ilyen szép pillanatot kapott el Palla Lénárt, aki a héten Felsődobszán fotózott le drótokon gyülekező fecskéket.
Az ősz közeledtével a füsti fecskék készülődni kezdenek a hosszú útra Afrika felé. Kisebb-nagyobb csoportokban gyülekeznek a tetőgerinceken és elektromos vezetékeken. Vándorlásuk augusztus közepétől szeptember derekáig tart, az ezt követően látott egyedek már északi területekről érkező átvonulók. A molnárfecskék esetében némileg eltérő a helyzet, náluk akár szeptember végén is előfordulhat költés, így vonulásuk október elejéig is elhúzódhat, bár többségük szeptemberben indul útnak.
A nagy utazás előtt a fecskék jelentős mennyiségű táplálékot vesznek magukhoz, hogy felkészüljenek a megpróbáltatásokra. Ez az úgynevezett “hiperevés” során akár kétszeresére is növelhetik testsúlyukat. A közép-európai fecskék gyakran a Balaton környéki nádasokban, a Hortobágyon vagy Baranya megyében, Sumony közelében gyülekeznek indulás előtt.
Érdekes módon, a legtöbb költöző madártól eltérően, a fecskék nem az indulás előtt, hanem a telelőhelyükön vedlenek. Az út során hatalmas távolságokat tesznek meg, éjszakánként nagyobb nádasokban pihenve. Sajnos a fiatal egyedek 60-70%-a nem éli túl az első vándorutat és a telelést. Azok, akik sikeresen átvészelik az első évet, átlagosan további 2-3 évig élnek. A Szahara alatti Szahel-övezet csapadékviszonyai nagymértékben befolyásolják túlélési esélyeiket.
Régebben különös elméletek keringtek a madarak eltűnéséről és visszatéréséről: egyesek szerint a Holdra repültek, mások úgy vélték, más fajokká alakulnak, vagy éppen a tavak és mocsarak iszapjában telelnek át.
Ma már sokkal többet tudunk a madarak vándorlásáról, köszönhetően az ornitológusok megfigyeléseinek, a fejlett radarrendszereknek és rádióadóknak. Világszerte számos madárgyűrűző állomás működik, ahol egyedi azonosítóval látják el a madarakat. Európában évente több százezret gyűrűznek meg, és ha ezeket újra befogják, értékes információkat nyerhetünk útvonalukról, sebességükről és célállomásukról.
Érdekes tény, hogy a tavaszi visszaút Európába általában gyorsabb, akár egyharmaddal is, mivel a madarakat hajtja a költési ösztön.
Még a Dél-Afrikából visszatérő egyedek is rendszerint megtalálják eredeti költőhelyüket. A madarak tájékozódási képessége régóta foglalkoztatja a tudósokat. Bár sok esetben csapatosan repülnek, és az idősebb madarak ismerik az utat, néhány fiatal egyed egyedül teszi meg az utat életében először, mégsem téved el. Ennek magyarázatára több elmélet is született.
Az egyik elképzelés szerint a madarak érzékelik a Föld mágneses mezejét, és ez segíti őket az irány meghatározásában. Azonban a galambokkal végzett kísérletek nem támasztották alá ezt az elméletet, és a modern műszerek szerint a Föld mágneses mezejének csak csekély hatása van az állatokra.
Egy másik, kísérletekkel is alátámasztott elmélet szerint a madarak a fény segítségével tájékozódnak, pontosabban a Nap, a Hold és a csillagok pozíciója alapján. Ezt az elméletet különböző madárfajokon végzett kísérletekkel igazolták: a vándorlási időszakban kör alakú madárházba helyezett egyedek ugyanabba az irányba repültek, mint költözéskor, kizárólag az égbolt látványa alapján tájékozódva.
A radarral végzett vizsgálatok is megerősítették, hogy a madarak a csillagok alapján navigálnak, ami – mint kiderült – nem egyedülálló jelenség az állatvilágban: például a tengeri teknősök is hasonló módszerrel tájékozódnak. A Nap helyzete még felhős időben is segítséget nyújt, csupán a sűrű köd jelenthet akadályt. A költőhely közvetlen közelében már nincs szükség az égi iránytűre, mert a különböző tereptárgyak segítenek a tájékozódásban.
Az utóbbi években drasztikusan csökkent hazánkban a fecskék száma, akik a szúnyogok elleni védekezésben az egyik legfontosabb szerepet kapják. A fecskék védettek, tilos leverni a fészküket. Egy példány eszmei értéke 50.000 forint.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
