Öt és fél tonna arzén került az elmúlt két és fél évben a Sajóba, és nem látni, hogyan szűnne meg hamarosan a hatalmas környezeti pusztítás. Nemcsak a folyó ökoszisztémája van veszélyben, de a part menti lakosság is.
A Magyar Hang cikke foglalkozik részletesen a Sajót ért, pontosabban hosszabb ideje folyamatosan érő arzénszennyezésről, mely mögött egy egykori szlovákiai vasércbánya áll.
A Sajó folyó súlyos szennyezése komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelent, a problémáról már mi is írtunk korábban. A probléma fő forrása az alsósajói (Szlovákia) egykori vasércbánya, ahonnan naponta több mint 8 kilogramm arzén kerül a folyóba. Ez a helyzet nem új keletű, hiszen 2022-ben már volt egy jelentős szennyezési esemény, amikor a folyó vize vörösre színeződött a vasoxidtól.
A szennyezés mértéke olyan súlyos, hogy Szlovákiában augusztus elején betiltották a Sajóból származó halak fogyasztását egészen a magyar határig.
Magyarországon az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület reagált először a problémára, felhívva tagjaik figyelmét, hogy ne fogyasszák a kifogott halakat, és engedjék vissza őket a vízbe. Az egyesület augusztus 6-án hivatalos bejelentést tett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), kérve a folyó állományának és vízminőségének kivizsgálását.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2022-ben a Sajó vizében a vas mennyisége 12-szer magasabb volt a határértéknél, és napi 2,5 tonna szennyezőanyag került a folyóba. Akkor naponta 1,5 millió liter erősen szennyezett víz ömlött a mederbe, amely többek között 4,2 tonna vasat, 38 tonna szulfátot, 1,7 tonna cinket és 5 kilogramm arzént tartalmazott.
Varga Tibor, rozsnyói sebész és civil aktivista számításai szerint az elmúlt 2,5 évben körülbelül 5,5 tonna arzén került a Sajóba az egykori bányából.
Az arzén rendkívül veszélyes az emberi egészségre. A Nébih jogelődje, az ÁNTSZ tájékoztatója szerint nagyobb koncentrációban rákkeltő hatású lehet, elsősorban a bőr-, tüdő- és húgyúti daganatok kockázatát növeli, valamint hozzájárulhat a spontán vetélések számának növekedéséhez.
Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke (néhány hete hagyta ott az LMP-t) 2022 óta kíséri figyelemmel az eseményeket. Augusztus 27-én ismét a térségbe látogatott, és azt tapasztalta, hogy a probléma újra fokozódott. A szlovák hatóságok korábban úgy számoltak, hogy a bányaüregek feltöltődése 2030 körül fejeződik be, de ez már 2022-ben megtörtént, és a mérgező anyagokat tartalmazó víz túlcsordult a Sajóba.
A hatósági reakciók lassúsága és ellentmondásossága aggodalomra ad okot. Keresztes és kollégái hetekig hiába keresték a Nébihet, először semmilyen kérdésre nem kaptak választ. Augusztus 26-án derült ki, hogy a hivatal is csak a horgász egyesülettől értesült a problémáról. Az Energiaügyi Minisztérium azt állította, hogy napi szinten kapnak információkat a szlovák hatóságoktól, amit később a Nébih cáfolt, elismerve, hogy nem kaptak tájékoztatást a szlovák féltől.
Faragó Péter, az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület elnöke elmondta, hogy az interneten keresztül értesültek a szlovákiai szennyezés mértékének növekedéséről. A Nébih augusztus 29-én vett vízmintát és halakat is kifogtak vizsgálatra. Faragó szerint első ránézésre a halak egészségesnek tűnnek, és nem tapasztaltak halpusztulást. Az egyesülethez tartozik a Sajó szinte teljes magyarországi szakasza, és körülbelül 4-5 ezer tagjuk van.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője figyelmeztetett, hogy 2022-ben a magyar hatóságok csak szűrt vizet mértek, miközben Szlovákiában a határértékek 20-40-szeresét mérték a hordalékban. Hangsúlyozta, hogy az arzén rendkívül toxikus a környezetre és a vízi élővilágra, mert felhalmozódik a táplálékláncban.
A cikk rámutat a hatóságok közötti kommunikáció hiányosságaira és a lakosság tájékoztatásának elmaradására is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az agrár- és energiaügyi tárcák nem válaszoltak az újságírói kérdésekre. Egyedül a Nébih reagált, közölve, hogy nem észleltek halpusztulást, és a havonta végzett vízvizsgálatok eredményei alapján a Sajó vízminősége megfelelő, nem lépi túl a jogszabályi határértékeket.
A helyzet különösen veszélyes lehet az orvhalászokra. Az egyesület adatai szerint 2022-ben 197, 2023-ban 108, 2024 augusztusáig pedig 107 halőri feljelentés született a Sajó mentén orvhalászok ellen.
Összességében a cikk egy rendkívül súlyos és összetett környezeti problémát tár fel, amely nem csak a Sajó ökoszisztémáját veszélyezteti, de potenciálisan a folyó menti lakosság egészségét is. A hatósági reakciók lassúsága, az ellentmondásos információk és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásának hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet, és sürgős, összehangolt cselekvést tesz szükségessé mind a magyar, mind a szlovák oldalon.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
