Miskolc filmtörténeti jelentősége sokak számára kevéssé ismert, pedig a város gazdag fesztiválhagyománnyal rendelkezik. Ez a tradíció egészen 1939-ig nyúlik vissza, amikor Magyarország első filmfesztiválját rendezték meg Lillafüreden, a Palotaszállóban. Ezt az eseményt a velencei Mostra mintájára hozták létre, és számos magyar sztár, valamint rendező vett részt rajta 1939. július 3. és 11. között Nemzeti Filmhét néven. Az esemény mérföldkőnek számított a magyar mozgóképes kultúrtörténetben, hiszen ez volt az első alkalom, hogy a hazai filmkészítők munkáit egy hivatalos szemle keretében értékelték és díjazták.
Most, hogy javában zajlik Miskolcon a 20. Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál, érdemes a város filmes múltját is kicsit górcső alá venni.
Miskolc és környékének filmes kapcsolatai túlmutatnak a hazai kereteken. A régió két, az amerikai moziipar szempontjából meghatározó személyiségnek is szülőhelye. William Fox, a 20th Century Fox alapítója a Miskolchoz közeli Tolcsván, míg Adolf Zukor, a Paramount Pictures létrehozója Ricsén született. Ez a nemzetközi kapcsolódás is hozzájárul ahhoz, hogy Miskolc kiemelt szerepet tölt be a magyar filmkultúrában. Az első hazai filmfesztiválnak Lillafüred adott otthont, és mintaként szolgálhattak az amerikai és nyugat-európai hasonló események, de persze a kor Magyarországának jellegzetességeivel megspékelve.
Az 1939-es lillafüredi Filmhét egy kiemelkedően fontos esemény volt a magyar mozgókép történetében. Ötvözte a szakmai programokat a szórakozással, lehetőséget teremtett a filmszakma különböző szereplőinek találkozására és eszmecseréjére, valamint hozzájárult a magyar film népszerűsítéséhez. A rendezvény sikere és a róla szóló pozitív sajtóvisszhang jól mutatja, hogy a magyar filmkultúra fejlesztése és támogatása fontos nemzeti ügynek számított ebben az időszakban.
Kádas Károly miniszteri osztályfőnök nyitotta meg a fesztivált ezekkel a szavakkal:
„A kormány megbízásából örömmel nyitom meg a Lillafüredi Filmhetet, amelyen találkozik a szakma és a közönség, hogy szórakozás közben megvitassa a magyar film fontos problémáit, és a megoldásra utat keressen. A film a tömegek kultúrája, mint híradó ott van minden fontos eseménynél, mint oktató, a modern tanításnak egyik nélkülözhetetlen eszköze, mint szórakoztató megnevetteti, vagy megríkatja a munkában elfáradt embereket a nagyvárosban és a falun egyaránt.”
A rendezvény magas rangú támogatást élvezett: védnökségét maga Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vállalta, ami jól mutatja, hogy a filmművészetet a kulturális élet fontos részének tekintették. Az esemény elnöki tisztét Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár töltötte be, míg társelnöknek ifj. Horthy Miklóst, a kormányzó kisebbik fiát kérték fel, aki rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt. Ez a magas szintű politikai részvétel is jelzi, hogy az eseményt nemzeti jelentőségűnek tekintették.
A rendezvénynek a festői szépségű Palotaszálló adott otthont Lillafüreden (a települést hivatalosan csak 1950-ben csatolták Miskolchoz, de már évtizedek óta a város üdülőterületének számított), ahol a résztvevők reggeltől hajnalig pezsgő élettel töltötték meg az épületet és környékét. A program rendkívül színes és változatos volt, ötvözve a szakmai eseményeket a kikapcsolódással.
Érdekesség: Az 1934-ben bemutatott Meseautó című filmnek több jelenete is a Palotaszállóban játszódott, főszerepben Törzs Jenővel, Perczel Verával és Kabos Gyulával – az alábbi filmrészletben is látható a pompás épület.
Az alábbi filmhíradó legvégén ugyancsak felbukkan a Palotaszálló és a Meseautó, valamint egy a régi filmnapokra emlékeztető postabélyegzés.
A filmhét napjai általában kora reggeli kirándulásokkal, csónakázással és napozással kezdődtek, ami derűs hangulatot teremtett a résztvevők között. A délutánok és esték a filmvetítéseknek, szakmai megbeszéléseknek és szórakoztató programoknak adtak teret. Az új filmgeneráció tagjai különösen élvezték az esti mulatságokat, amelyek gyakran a jókedv csúcspontját jelentették.
A rendezvény vonzotta a kor ismert filmsztárjait is, bár sokan közülük csak rövid időre tudtak ellátogatni Lillafüredre a pesti színházi kötelezettségeik miatt. A szervezők büszkén jelentették be olyan neves színészek és színésznők érkezését, mint Tolnay Klári, Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Jávor Pál és Mátrai Erzsi. A hét csúcspontjának ígérkező szerdai Filmbálra még ennél is több sztár látogatott el.
Külön kiemelték, hogy a rendezvényen öt tehetséges fiatal színésznövendék is bemutatkozott: Feleky Sári, Fülöp Kató, Gajzágó Denise, Hargittay Jolán és Hidvéghy Valéria. Első fellépésük nagy sikert aratott, és sokan már a jövő sztárjait látták bennük.
A Filmhét során a Magyar Világhíradó részére is készültek felvételek. Somkúti István, a Magyar Film Iroda operatőrje örökítette meg a lillafüredi paradicsom festői miliőjében a Filmhét nevezetességeit, amelyeket a következő héttől kezdve már minden pesti premier-moziban láthatott a közönség.
A rendezvény szervezését egy háromtagú rendezőbizottság végezte, akik fáradhatatlanul dolgoztak a siker érdekében. Munkájukat nagy odaadás és lelkesedés jellemezte, gyakran napi 3-4 óra alvással is beérték, hogy minden a lehető legtökéletesebb legyen.
Szerdán és csütörtökön délután teniszversennyel gazdagították a rendezvényt. A Filmhét egyik kiemelkedő eseménye volt a Hámori-tavon tartott szombati tűzijáték után a vasárnap esti divatrevü volt, amely olyan nagy sikert aratott, hogy többször meg kellett ismételni. A bemutatón Langermann Gizella szalonjának legfrissebb kreációi kerültek bemutatásra, köztük olyan filmtémájú ruhakülönlegességek, mint egy Hófehérke törpéivel díszített strandkabát és egy amerikai világsztárokkal applikált estélyi ruha. Ezek a kreációk különösen felkeltették egy jelenlévő amerikai vendég figyelmét, aki azonnal üzleti ajánlatot tett a ruhák tervezőjének és kivitelezőjének, Gonda Istvánnak.
A bált (a fentebb említett ruhakölteménnyel egyetemben) egy korabeli filmhíradó is megörökítette.
A Filmhét fontos szakmai eseménye volt a filmverseny, amelyre 18 díjat ajánlottak fel különböző szervezetek és magánszemélyek. A díjak között voltak a kultuszminisztérium, a főváros, ifj. Horthy Miklós, a Filmművészeti Kamara és számos más intézmény és személy felajánlásai. Tizenkét film volt versenyben, hogy melyek, azt nem tudjuk, de a lenti prospektusból kiderül, milyen vetítések voltak az esemény alatt. Mint az abból kiderül, a német és amerikai filmeket is láthjatott a közönség.
A rendezvény nemcsak szórakozást kínált, hanem fontos szakmai fórumként is szolgált. Dr. Szőllőssy Alfréd miniszteri tanácsos, a cenzúrabizottság elnöke előadást tartott a kormányzat terveiről a magyar filmgyártás problémáinak megoldására vonatkozóan. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, bár személyesen nem tudott részt venni, nyilatkozatában hangsúlyozta a Filmhét jelentőségét a magyar film népszerűsítésében és a szakma problémáinak megoldásában.
A sajtó kiemelten foglalkozott az eseménnyel. A különböző lapok tudósítói egyetértettek abban, hogy a Filmhét fontos lépés a magyar filmkultúra fejlesztésében és népszerűsítésében. Hangsúlyozták, hogy az esemény lehetőséget teremt a filmszakma különböző területein dolgozó szakemberek találkozására és eszmecseréjére, ami elengedhetetlen a további fejlődéshez.
A Függetlenség című lap kiemelte, hogy a Filmhét jó szolgálatot tesz a magyar filmkultúra ügyének, mert egyrészt népszerűsíti a közönség körében a magyar filmgyártás problémáit, másrészt közvetlen kapcsolatba hozza egymással a szakma különböző szereplőit. A Nemzeti Újság a rendezvény művészi és társadalmi programját egyaránt dicsérte, míg az Esti Újság a résztvevők lelkesedését és a pezsgő hangulatot emelte ki.
Az Új Magyarság a keresztény magyar filmgyártás ügyének fontosságát hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a Filmhét hozzájárul a magyar filmgyártás újraindításához. A Hétfő című lap szerint a Filmhét sikere minden várakozást felülmúlt, és az egész magyar filmgyártás hasznosítani fogja az itt elért eredményeket.
A miskolci helyi sajtó, köztük a Magyar Jövő és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap is lelkesen számolt be az eseményről, kiemelve annak jelentőségét Miskolc és a régió számára. Hangsúlyozták, hogy a rendezvény nemcsak a filmszakma, hanem a helyi társadalom érdeklődését is felkeltette.
Az I. Nemzeti Filmhét sikere nyomán a következő évben, 1940-ben is megrendezték az eseményt. A II. Nemzeti Filmhét 1940. június 22. és július 1. között zajlott, ismét a lillafüredi Palotaszállóban. Ennek a fővédnökei ugyancsak magas rangú politikusok voltak: Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett fáji Fáy István államtitkár is elvállalta ezt a szerepet. Az elnöki tisztet ezúttal Kiss Ferenc, a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke és miniszteri biztosa töltötte be. Ezen már 21 díjat osztottak ki, a fődíjat a Dankó Pista című film nyerte el.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
