Az ingatlan.com legfrissebb elemzése érdekes képet fest a magyarországi albérletpiac jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a 2024-es év augusztusának végére. Az elemzés a pótfelvételik eredményhirdetésének apropóján készült, és számos figyelemreméltó trendet mutat be.
Az idei albérletszezon egyik legszembetűnőbb jellemzője, hogy a piac kínálati és keresleti oldala szokatlan módon, egymástól eltérő irányba mozdult. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy az elmúlt négy hétben jelentősen megnövekedett a kínálat az országos albérletpiacon. Jelenleg több mint 16 ezer lakóingatlan-hirdetés közül válogathatnak a potenciális bérlők, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és 13 százalékos emelkedést mutat az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva.
E kínálatnövekedés hátterében három fő tényező áll. Elsőként, a tulajdonosok igyekeznek kihasználni az albérletszezon kínálta lehetőségeket, és feltöltik hirdetéseiket az ingatlanhirdetési portálokra, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban találjanak bérlőt. Másodszor, ebben az időszakban indul el az úgynevezett „albérletkeringő”, amikor számos bérleti szerződés évfordulóját tartják, és a bérlők körülnéznek, hátha találnak jobb vagy olcsóbb lakást. Ennek eredményeként sok lakás kerül vissza a kínálatba. A harmadik, és talán legérdekesebb tényező az idei szezonban, hogy a kínálat bővülését nem követte a kereslet növekedése, részben a magas bérleti díjak miatt.
Az elemzés rávilágít arra is, hogy sok diák a kivárás stratégiáját választotta augusztusban, remélve, hogy egy havi várakozással akár több százezer forintot is megtakaríthatnak. Az ingatlan.com adatai szerint augusztus első négy hetében 130 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak a kiadó lakások iránt, ami bár 30 százalékos növekedést jelent júniushoz képest, mégis 20 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától.
A KSH-ingatlan.com júliusi lakbérindexe éves szinten 10,2 százalékos drágulást mutatott az országos albérletpiacon, ami kedvezett a tulajdonosoknak, de nehezítette a bérlők helyzetét. Ugyanakkor a kínálat elmúlt hetekben tapasztalt jelentős növekedése már a bérlőknek kedvezett, hiszen nem csak nagyobb választékból válogathatnak, de a lakáskiadói oldalon kialakult versenyhelyzet miatt elmaradt az albérletszezon közepén szokásos drágulási hullám is.
Az árak tekintetében Budapest továbbra is vezető szerepet tölt be. A fővárosban augusztus végén közel 10 ezer kiadó lakás volt a piacon, 250 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. A XI. és XIII. kerületben szintén 250-250 ezer forintos átlaggal számolhatnak a bérlők, míg a legolcsóbb kerületek közé tartozik a XV., XX., XXI. és XXIII., ahol 170 ezer és 185 ezer forint között alakul az átlagos lakbér.
Az egyetemvárosok között Debrecen bizonyult a legdrágábbnak, 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. Győrben 190 ezer, Szegeden és Pécsen egyaránt 150 ezer, Veszprémben 160 ezer, Kecskeméten 145 ezer, míg Miskolcon átlagosan 110 ezer forintért kínálják a tulajdonosok a kiadó lakásokat.
Balogh László végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a pótfelvételik augusztus 29-i eredményhirdetése, valamint a döntést halogató diákok piacra lépése várhatóan erősödést hozhat a kiadó lakások iránti keresletben a következő két hétben. Ez a prognózis fontos információ lehet mind a bérlők, mind a kiadók számára a közeljövőben tervezett lépéseik szempontjából.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
