A Borsodban élő magyar szöcskeegér az igazi hungarikum

magyar szöcskeegér

Megosztás

Tudta, hogy él megyénkben egy olyan állatfaj, amelyik a természetben sehol máshol nem fordul elő? A fokozottan védett magyar szöcskeegér igazi hungarikum, a májusi időszakban a legaktívabb, ilyenkor szaporodik.

A 24.hu újságírója az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport laboratóriumában járt, és Dr. Sramkó Gáborral, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Növénytani Tanszékén dolgozó egyetemi adjunktus és az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetőjével beszélgettek. Itt genomi vizsgálatok segítségével igyekeznek jobban megérteni az állatok és növények rokoni kapcsolatait, származását, állományának helyzetét és egyéb jellemzőit.

A magyar szöcskeegér egy Mezőnagymihályon megfigyelt példánya – Fotó: Wikipedia

Ebben az interjúban hangzik el, hogy Borsodban él egy különleges állatfaj, a magyar szöcskeegér. Az egykoron az egész Kárpát-medencét benépesítő rágcsálófajnak ma már csak két populációját ismerik, az egyik Kolozsvár környékén él, a másik a Borsodi-Mezőségben. Alfajszinten viszont olyannyira különbözik egymástól a kettő, hogy már külön nevet is kaptak: a magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (Sicista trizona transylvanica).

Magyar szöcskeegér

Uploaded by Bükki Nemzeti Park Igazgatóság on 2021-08-23.

A magyar szöcskeegér igazán apró emlősfaj, testhossza 54–66 milliméter, farokhossza pedig 63–95 milliméter között változik, testtömege 3,5–14,5 gramm. Teste általában sárgás vagy barnás árnyalatú, a fiatal egyedek szőrzete élénkebb színű. A hátán egy sötét sáv húzódik, amelyet gyakran két világosabb csík szegélyez. Különféle növénytársulások alkotta területeken él, és kis föld alatti üregekben lakik. A magyar szöcskeegér veszélyeztetett faj,

Magyarországon fokozott védelem alatt áll, eszmei értéke 1 millió forint. 1979 óta az állat befogása, tartása vagy hasznosítása hatósági engedély nélkül bűncselekménynek minősül.

A magyar szöcskeegér világszenzáció, mivel csak a Kárpát-medencében található meg. Dr. Sramkó Gábor hangsúlyozza ennek a jelentőségét és a kutatás fontosságát: A HUN-REN–DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport a HUN-REN TKI támogatásával és európai forrásokkal most a Biodiversity Genomics Europe projekt keretében genomvizsgálatokat indít a kis állatok körében. A cél a populáció pontos méretének meghatározása és a genetikai sokféleség felmérése. A korábbi becslések szerint a szaporodóképes állomány mérete 50-200 egyed között változott, de a teljes egyedszám ennél jóval nagyobb lehet. A kutatások a populáció megőrzésére és helyreállítására irányulnak, hosszú távon pedig a faj szaporítása és élőhelyeire történő visszatelepítése a cél.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei korábban két párt fogtak be a fajból a Borsodi-Mezőségen, és a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították őket egy zárt populáció létrehozása céljából, ami segíthet a faj megmentésében.

2021 júniusában meg is történt a csoda, az egyik nőstény szöcskeegér fialt, ami az első ismert, fogságban tartott szöcskeegér szaporodás.

Az utódok számát kezdetben három és öt között becsülték, de a pontos számot csak pár hét után tudták megállapítani az első alom-ellenőrzéskor, akkor  kiderült, hogy öt kisegér született. Az egerek fejlődése gyors volt: egyhetesen már látható volt a hátukon végigfutó csík, 17 naposan kinyílt a szemük, 25 naposan pedig már elhagyták a fészket és önállóan barangoltak a terráriumban. A kisegereket a Macskafogó című rajzfilm rágcsálósztárjairól nevezték el.

A természetben egy tíz centiméter mély üregben 6–8 centiméter átmérőjű fészket készítenek, amit növényekkel bélelnek ki. Májusban különösen aktívak, mivel ilyenkor van a szaporodási időszakuk. A faj számos különböző növényközösségben megtalálható, de kifejezetten vonzódik a gazdag gyomnövényekkel tarkított magaskórós területekhez, például a marhalegelőkhöz. Általában nem ás magának üreget, inkább más rágcsálók elhagyott lyukait vagy egyéb menedékhelyeket használ. A vadonban időnként társas szerveződést mutathatnak, kisebb csoportokban is előfordulnak optimális élőhelyeken. Fogságban gyakran agresszívak egymással és más kis rágcsálókkal szemben, de néha békésen is táplálkoznak egymás társaságában.

Vigyázzunk rájuk!

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek