Ha valaki BAZ megyében lel egy ilyen elképesztő múltbeli ereklyére, még az is meglepő, de mégsem akkora szenzáció. De hogy Alapi István egy arizonai kisváros kis piacán leljen rá a farkaslyuki bánya csilléjére, annak a valószínűsége szinte a nullával egyenlő. Márpedig ez történt.
Az Ózdi Szénbányák Zrt. Farkaslyuki Bányaüzemének egyik csilléjére bukkant rá Arizónában Alapi István az Edda Művek gitárosa, aki igencsak meglepődött amikor meglátta. A részletekről az Ozd.hu számolt be.
„Ózdi Szénbányák Zrt. Jó szerencsét! Farkaslyuki Bányaüzem” – Itt Ózd környékén talán nem annyira meglepő egy ilyen csillének a látványa, azonban ez a fotó Arizónában, pontosabban Sedona-ban készült múlt héten. A képet Alapi István az Edda Művek gitárosa posztolta közösségi oldalára, bejegyzéséből pedig kiderült igencsak meglepődött. Egy kis piacszerű helyen bukkant erre a darabra, ahol a világ minden tájáról származó ereklyék megtalálhatóak, legyen szó Afrikáról, Indiáról, vagy éppen Tibetről.
„Az ember, mikor külföldön van, akkor meg se fordul a fejébe, hogy egy magyar feliratot fog látni valamin. Tehát ugye elsőre fel sem fogtam, hogy magyarul van rajta a felirat, hanem csak az első sor végén azt tűnt föl, hogy az van a végén az utolsó három betű, hogy „Zrt.” Micsoda? Hát ez mondom, itt egy nem ismert fogalom, tehát ez mondom valami magyar dolog, és abban a pillanatban látom, hogy előtte van, hogy bánya. És akkor nézem, hogy Ózdi Szénbányák farkaslyuki üzemének az egyik csilléje. „Jó szerencsét!” rá van írva. Nahát akkor aztán mindjárt dobtam egy hátast. Na ezt aztán hogy?” – nyilatkozta Alapi István, az Edda Művek Artisjus- és Fonogram-díjas gitárosa.
A farkaslyuki bányából 1990. január 22-én tolták ki az utolsó csille szenet. A Gyürky Gyula táró újranyitásának gondolata 2009 végén merült fel először, amely az Ózdi Szénbányák Zrt. nevéhez köthető. A tárna főbejáratánál lévő díszfalat 2011. november 25-én bontották le, pár nappal később fény derült arra is, milyen állapotok uralkodnak bent.
„A bánya falazott kivitelű vágatai teljesen megfelelnek a biztonságos munkavégzés feltételeinek szállítópálya kiépítését kell és a szellőztetést megoldani folyamatosan. Ez már csak a jövő évben valósul meg” – mondta 2011-ben Markó István, kutatási területért felelős műszaki vezető.
Az akkori felmérések szerint a földfelszín alatt mintegy 12 millió tonna szénvagyon található, amely jó részének kitermelését remélték a bányaüzemből. 2013 végén kezdték el a kutató járat feltárását, ahol képet kaphattak a széntelep elhelyezkedéséről, dőléséről, vastagságáról.
Nem sokkal később megérkezett a bányamozdony a hozzátartozó csillékkel együtt, amelyek között valóban fellelhető volt néhány, amelyeket a cég emblémájával elláttak. Egyelőre még nem tisztázódott pontosan, hogy valóban ezekből a csillékből kerülhetett egy darab Sedonaba. A képeket maga Alapi István tette közkinccsé a közösségi médiában. Ezen a helyen talált rá a hihetetlen leletre:
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
