Ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább az egyszerű olvasóközönséget, a válasz részben összetett, részben pedig nagyon is egyértelmű. 8000 méter felett egyszerűen teljesen másképp működik az emberi szervezet, a saját életüket nem akarták kockára tenni egy bizonytalan kimenetelű segítségadásért.
Tudják, hol van Suhajda Szilárd, és péntek hajnalban el is indul érte egy keresőcsapat, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy még életben találják, írták csütörtök este a magyar hegymászóról, aki nagyon magasan, 8780 méteren adott utoljára életjelet magáról.
Az olvasók közül nagyon sokan felkapták a fejüket arra a mondatra, hogy az őt észlelő csapat elhaladt mellette, és bár életjeleket mutatott (fagyási sérülésekkel, magashegyi agyödéma tüneteivel), otthagyták. Az átlagembernek nagyon nehéz megérteni, hogy fent a hegyen, extrém körülmények között miért nem segítettek a hegymászónak, ezért szakértőket kérdeztünk az ügyről.
Milyen úton lehet feljutni a csúcsra?
Nedeczky Júlia hegymászó, aki első magyar nőként jutott fel a Himalája nyolcezres csúcsaira, elmondta, hogy a szóban forgó rész a csúcstömb, ami extrém magasságban van. Ott fent egy egészen más világ van, az emberek nem úgy működnek, mint ami megszokott alacsonyabb magasságokban.
Az egyik rész technikai: mínusz 30 fok körüli hideg uralkodik, amit szél súlyosbít. A mászó úgy be van öltözve, hogy alig tud mozogni, mint egy Michelin-baba. A nyomvonal a rögzített kötelek mellett egyetlen kitaposott, keskeny ösvény, két oldalán több száz méteres, meredek letöréssel, szinte ki se lehet kerülni az embert. Suhajda Szilárdot kissé távolabb látták az ösvénytől ráadásul, egyes információk szerint a rögzített kötélen túl.
Miért nem tudnak segíteni a többiek?
Ezen a keskeny, jeges, havas ösvényen a mászók irgalmatlan lassan haladnak, az összes erőt arra kell fordítani, hogy az egyik lábat a másik elé helyezzék, és lépni tudjanak. A serpák általában jobban vannak, de nekik önmaguk mellett a kliensükre is figyelni kell, mert az a feladatuk, hogy a klienst támogassák. Azzal, ha csak egy rövidebb ideig is magára hagyják, nemcsak a klienst kockáztatják, hanem azt is, hogy ha baj történik, azért ők felelnek. Tehát egy ilyen esetben az elképzelhetetlen, hogy egy kliensnek legyen ereje segíteni, a serpáknak pedig eleve kétfelé kell figyelniük.
De még így is elképzelhető, hogy ha a kliensek nagyon jó állapotban vannak, van tartalék energia, és nem fekszik messze a bajba került mászó, akkor odamennek, megkérdezik, hogy van, adnak neki egy szippantás oxigént vagy egy korty teát, de lényegében ez a maximum, amit fizikailag megtehetnek. Nedeczky Júlia szerint az extrém ritka, hogy ilyen magasságban egy másik mászócsapat mentsen le egy magatehetetlen embert, sok ember kell hozzá, és nagyon veszélyes. Egy külön erre a célra összeállt mentőcsapatnak nagyobb az esélye, egy ilyen, három világklasszis serpából álló csapat halad most Suhajda Szilárd felé.
A hegymászó hozzátette, hogy senkit nem lehet felelősségre vonni azért, mert nincs energiája segíteni, és elmegy a bajba került mászó teste mellett. Ráadásul Suhajda Szilárd saját döntése volt, hogy egyedül vág neki a csúcsnak, és nem kér asszisztenciát. (via Telex)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
