A mindennapok szélmalomharca: a lakásfenntartás növekvő költségei

Megosztás

Az energiaárak idei, eddig sosem tapasztalt növekedése és az infláció okozta általános drágulás olyan beláthatatlan következményekkel jár, amire nehéz felkészülni. A GKI tavaly decemberi felmérése szerint a magyar családok 60%-ának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Szerettük volna megtudni, hogy Miskolcon mit tapasztalnak az emberek és hogyan küzdenek a rezsidémonnal.

– A párommal közösen bérelt lakásban távhő van, ennek a költsége csak néhány ezer forinttal emelkedett. Anyukám viszont vidéken él egy nagy, szigeteletlen házban, őt jobban megviseli a helyzet. Spórolunk, ahogy tudunk, de ez nem mindig sikerül – mondta el nekünk Bogi, aki sokat ingázik miskolci albérlete és édesanyja vidéki háza között.

Egy avasi fiatalember érdeklődésünkre elmondta, hogy őt nem érintette a rezsirobbanás.

– Egyedül élek egy negyedik emeleti 55 négyzetméteres lakásban. Mivel a négyszintes bérházban én lakom legfölül, így a fűtéscsövek végigfutnak a mennyezet mentén, szóval a radiátorok mindig nullán vannak. A gáz ára viszont nőtt, tavaly még négyezer-hétszáz forint körül volt, ez mostanra hatezerre emelkedett anélkül, hogy többet fogyasztottam volna.

A vízfogyasztásom mosogatásból, mosásból, fürdésből és WC-használatból áll, szóval ez viszonylag állandó. Sajnos villany tekintetében nem nagyon spórolok, telefontöltő éjjel nappal bedugva, digitális óra, laptop szintén. Emellett nyilván törekszem arra, hogy ne égjen minden helyiségben a villany.

Egy másik járókelő, Judit kérdésünkre azt mondta, hogy a rezsin nem is annyira érzi a változást, a bolti címkéken annál inkább.

– Évek óta nem nőtt a bérem. A jelenlegi fizetésem a lakáshitel, rezsi, és a magánorvosi szűrések mellett lassan már csak tényleg alapvető élelmiszerekre elég. Nincsenek nagy elvárásaim, de szeretek nem éhen halni, azonban feltűnt, hogy mindenből egyre kevesebb mennyiséget tudok már megvásárolni.

Az Avasi lakótelep távfűtéses rendszere egyelőre nem lett drágább, de ki tudja, mit hoz majd a jövő?

– Két példát tudok említeni az elmúlt időszakból. Egy kisebb áruházban a következőket vettem: 1 ketchup, 1 majonéz, 2 kis tejföl, valamint tonhal konzerv. Ez az öt termék került 4500 Ft-ba, amin egy kissé meglepődtem. Tegnap délutáni újabb példa: vacsorára szerettem volna venni valamit, ami gyorsan fogyasztható: szintén kisebb bolt, nem hipermarket a lakásomhoz közel: 2 kis doboz (15 dkg) előre elkészített körözött 1600 Ft, ehhez újhagyma, uborka, valamint későbbre 3 darab banán 1200 Ft. Szóval egy alap vacsora úgy, hogy kenyerem volt is otthon, 2800 Ft volt.

– Sokszor magam is meglepődöm, hogyan sikerül minden hónapban kijönni a pénzemből úgy, hogy semmilyen adósságba nem verem magam – vázolta meglátásait Judit, majd elindult a közeli áruház felé.

– A gázárral nincs gondunk. Egy 120 négyzetméteres házban lakunk, ahol a fűtés és a melegvíz megy gázbojlerről. Ez pont kijön az átlagos 144 köbméteres átlagból, kicsit még alatta is vagyunk. A villamos energia fogyasztásunk átlagosan 300 kWh havonta, tehát kívül esünk az kormány által meghatározott átlagfogyasztáson. Összességében az eddigi 10 ezer forintos számlánk 15-16 ezer forintra ugrott, de ez nem vág földhöz minket – sorolta meglátásait Dávid, majd folytatta. – Emellett szerencsések vagyunk, mert az otthonfelújítasi program keretében felszereltettünk egy napelemet, ami nagyjából fedezni fogja a felhasználásunkat. Ez szeptembertől termel és éves elszámolásban vagyunk. Így csak idén ősszel fogjuk látni, valójában hogy is állunk.

– Az átlagfogyasztás alatt vagyunk. Próbálunk spórolni, lekapcsoljuk a villanyt, kitekertünk sok izzót, csak annyi fény van amennyi éppen kell. Igyekszünk többet mosogatógéppel mosni, minimalizálni az elhasznált folyóvizet. Emellett naponta maximum kétszer mosunk. Bevásárlásnál igyekszünk racionálisan vásárolni: többet olcsóbb termékekből. Megpróbálunk kevés alkalommal főzni. Nem nassolunk, ezáltal diétázunk is, de ez már nem anyagi szempont, hanem egyéni döntés a részünkről. Az autót csak hosszútávra használjuk, havonta egyszer tankolunk. Plusz energiatakarékos cuccokat használunk, éjszakára kikapcsoljuk a hosszabbítókat – számolt be a Borsod24-nek egy idősebb férfi a buszra várva.

– Amikor értesültünk, hogy a rezsicsökkentett árak csak egy bizonyos fogyasztásig járnak, az első dolgunk az volt, hogy elkezdtünk számolni, hogy meddig bírjuk a gáz bekapcsolása nélkül. Régi típusú, hatvanas években épült társasházban lakunk, gázkonvektor biztosítja a fűtést. Ki is húztuk ősz közepéig.

– Hál’ Istennek, eddig nem voltak olyan hidegek, hogy huzamosabb időre be kellett volna kapcsolnunk a gázt. Én igyekszem csupán este fűteni, a feleségem azonban fázós, így ő jobban igényli. Összességében így sikerült “spórolnunk”: havi átlag 10.000 forinttal fizetünk többet, mint tavaly. Szerencsére az egyéb rezsiköltségek nem nagyon érintettek minket. Az élelmiszerár-növekedés már annál inkább – mondta Péter, miközben egy hosszú sorban állt egy bevásárlóközpont kasszájánál.

A megszólalók nyilatkozataiból azt a tanulságot szűrhetjük le, hogy a távfűtést és a megújuló energiát használók körében nem ugrottak meg drasztikusan a rezsiárak, de a kertes házban élő, hagyományos technológiával fűtő háztartások jóval soványabb pénztárcával várhatják a következő csekket.

Kapcsolódó cikkek