Tegnap éjjel végignéztem a fiatal rendőr gyászszertartásáról készült felvételeket. Nem hagy nyugodni. Egykor volt egyenruhásként és egy nagyon hasonló esetben jogi képviselőként is számos régi impulzus tör fel bennem.
Kínosan igyekszem, hogy ne szakmai okoskodásnak tűnjenek az általam leírtak. Rengeteg információt feldolgoztam már az eset kapcsán. Több olyan ember megkeresett, aki közvetlen kapcsolatban volt a hősként helyt állt Baumann Péter budapesti körzeti megbízottal. A tragikus haláleset éjszakáján megfogalmazódott véleményemet mégis továbbra is tartom.
Nem az intézkedő rendőrökben kell továbbra sem a hibát keresni, a társadalom mentális állapotából ered ugyanis szükségképpen, hogy elfogadhatatlanul sok ön- és közveszélyes ember mozog közöttünk.
Nemzetközi jogászok szerint a kábítószerekkel kapcsolatos magatartásokat a büntetőhatalom példátlanul szigorúan kezeli (Országgyűlés által hozott törvényeket alkalmaz persze) úgy, hogy sem hatékony megelőzés, sem jól működő addiktológiai ellátás nem működik az országban, miközben rengeteg és indokolatlan teher, stressz, sokk éri az embereket. Egyáltalán nem csodálom, hogy ennyire beteg a magyar társadalom.
Beteggé teszik.
Ebben látom a legnagyobb problémát, persze érdeklődés esetén írhatok a közvetlen tényezőkről is, úgymint a rendőri intézkedési protokollokról, a közterületi szolgálatot ellátó rendőrök kiképzési tapasztalatairól, a jogszerű fegyverhasználat szabályairól és a különlegesen kiképzett rendőri szervek, úgymint a TEK beavatkozási lehetőségeiről is. Leírhatom még azt a hasonló esetet is ami az egykori közeli hozzátartozómat (nem titok: a volt férjemet) érintette (így járhattam el jogi képviselőként) és az említett szomorú esettől eltérően ott akkor az elkövető „húzta a rövidebbet”.
Írni kell ezekről szerintem még ha nehéz is, mert nem tudom elfogadni azt, hogy szó nélkül hagyjuk egy kiváló hivatástudattal bíró, fiatal rendőr tragikus és értelmetlen halálát.
Írni kell róla mert Őt is anya szülte.
Írni kell róla mert ma éjjel is több száz fegyveres szolgálatot ellátó őrködik a rend felett.
Írni kell róla mert én is viseltem fegyvert és egyenruhát elég sokáig,
írni kell róla mert az én családom is ebben az országban él,
írni kell róla mert az egyik fiam rendőr szeretett volna lenni, a másik meg katonának menne… ennek az országnak a szolgálatában…..
