Borsod tele van gyönyörű helyekkel, ezek közé tartoznak a várak is. Az országos “időutazás-túra” segítségével most mi magunk is megnézhetjük, milyenek voltak Magyarország várai egészen régen és hogyan néznek ki ugyanabból a szögből fotózva mostanság.
Szenzációs élmény, mi magunk változtathatjuk egy kis trükk segítségével, hogy éppen melyik időszakból szeretnénk többet látni az adott várból. A többrészes gyűjtés első epizódjában többek között Boldogkő és Füzér is a kínálatban, a látványt pedig a Turistamagazin.hu cikkének köszönhetjük.
Játékos formában nézhettek meg jó néhány várat, amelyekhez a régi fotókat a Fortepan oldaláról böngészték ki. Mivel jó sok várat találtunk, így két részt is készítettek, a képek mellett pedig egy kis történetet is olvashatunk a várakról. A képeken található csúszka segítségével tudjuk a régi és az új kép közti nézetet váltani.
Boldogkő vára
A sort egy igen népszerű és fotótémaként is nagyon kedvelt várral kezdjük. A Boldogkőváralja felett emelkedő andezittufa hegy tetején található boldogkői vár megépítésének időpontját nem ismerjük, de ami biztos, hogy a tatárjárás utáni már állt, egy 1282-es oklevélben már szerepel. Ebben még Castrum Boldua néven említik, de később hívták Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának is. Az alábbi képpár első képe 1900-ban készült, a friss képen pedig jól látható, hogy sok változáson esett át azóta a vár.
A legszembetűnőbb talán az, hogy a múlt században még csupaszon nyúlt ki a várból az “oroszlánszikla”. A vár legikonikusabb és talán legtöbbet fotózott részének mai kinézetét csupán 2000 után kapta meg a rekonstrukciós munkálatokban, ahol ma már fából készült gyilokjáró és a végén egy megfigyelőtorony is található.
Füzér vára
Összeállításunkban a legnagyobb változás díját a füzéri vár nyerhetné meg, ha osztanánk ilyet. A napjainkban vakítóan fehér falakkal büszkélkedő vár láttán sokakban nosztalgikus gondolatok bugyoghatnak fel a múlt században még romos állapotú várról.
A tatárjárás előtt is már létezett füzéri várhoz a 15. században építették meg a Várkápolnát, és a 16. század közepén kapott egy reneszánsz stílusú átépítést is. Érdekesség, hogy a Szent Korona is járt itt, ugyanis Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után Perényi Péter koronaőr ide menekítette azt, és a kápolnában rejtegette.
A korona csaknem egy évig volt itt, majd I. Ferdinánd megkoronázása után visszakerült a megszokott őrzési helyére, Visegrádra.
A Wesselényi-féle összeesküvés után a 17. században a várat sorozatos megpróbáltatás érte, kifosztották, lakhatatlanná tették, kőbányának használták, a végső döfést pedig a császári katonaság adta 1676-ban. Tartva attól, hogy talán mégis bázisává válhat egy kibontakozó függetlenségi mozgalomnak, inkább felégették, hogy teljesen használhatatlan legyen, a megmaradt kövek egy részét pedig a helyiek hordták el.
A bazaltsziklák tetején árválkodó várrom több századon keresztül mutatta meggyötört arcát, de már a 20. században végeztek rajta régészeti feltárásokat és állagmegóvási munkálatokat. A füzéri vár felújítását 2012-ben kezdték, és igyekeztek visszaadni régi pompáját.
Az ablakszerűen elhúzható kettős képek és további részletek IDE KATTINTVA tekinthetők meg.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
