Valószínűleg tovább erősítette az Európai Parlament kétségeit Magyarországgal kapcsolatban az a vita, amit az EP Külügyi Bizottsága tartott október 27-én. A téma az orosz befolyás volt Magyarországgal és Spanyolországgal kapcsolatban: a spanyoloknál éppen a katalán függetlenség ügyét kihasználva szivárog be dezinformáció, itthon pedig sokszor állami vagy kormányközeli média engedi be a narratívákat. Azért ez a két ország került a középpontba, mert az Európai Bizottság szerint itt terjednek a legkönnyebben az orosz álhírek, és itt érhető tetten a legintenzívebben az orosz befolyásolás.
Magyarországgal kapcsolatban Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szólalt meg, aki azt mondta, hogy az ország több szálon is függőségi viszonyban áll az oroszokkal. Az energiaszektor például a gázellátáson keresztül áll szoros kapcsolatban az országgal, annak ellenére, hogy nem kapjuk olcsóbban az oroszoktól a földgázt, mintha máshonnan szereznénk be. Ezen kívül aggályos az is, hogy Paks 2 még mindig orosz pénzből valósul meg, mindezt úgy, hogy más országok már az orosz-ukrán háború kitörése után megszakították hasonló projektjeiket az oroszokkal.
A háború miatt az EU tagállamainak túlnyomó többsége sorra utasítja ki a diplomatákat, a magyarországi orosz követségen dolgozók száma mégis az elmúlt évben nőtt. 46 fő helyett már 56-an dolgoznak itt, ami európai viszonylatban nagynak számít, Varsóban például 13 főből áll a szervezet. Hasonló probléma merül fal a Putyin-közeli Nemzetközi Beruházási Bank esetében is.
Krekó felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz titkosszolgálat éveken keresztül hozzáfért a külügy belsős levelezéséhez, ennek pedig nem lett semmiféle következménye. A helyzeten az sem segít, hogy Magyarországon a média nagyjából 75 százaléka kormányközeli, ami a politikai elit oroszpártiságával kombinálva jelentősen hozzájárul az álhírek és Kreml-közeli narratívák terjedéséhez.
Ez csak néhány tényező abban a folyamatban, ami a magyar közvéleményt is egyre inkább oroszpártivá teszi, mondja Krekó. A Kantar nemzetközi kutatócég egy korábbi felmérése szerint a magyar internetfelhasználók csaknem fele (46 %) mérsékelten, további egyharmada (31%) viszont erősen oroszpártinak tekinthető. Az eredmények azt mutatják, hogy lényegében nincsen olyan állítás, amellyel egyértelműen egyetértenének, vagy amelyet elutasítanának a magyar megkérdezettek. „Ez jól jelzi azt a küzdelmet, amely a nyilvánosságban uralkodó narratíváért zajlik, és azt is, hogy ennek eredményeként milyen mértékben vált polarizálttá a magyar társadalom” – írják a kutatás részletezésében.
Forrás: Telex.hu, HVG.hu
