Mintha két teljesen párhuzamos, ám egymástól teljesen eltérő fiatal társadalmunk lenne Magyarországon, attól függően, hogy kormánypárti szimpatizáns-e, vagy sem. A kivándorlási hajlandóság is nálunk a legmagasabb a térségben.
A Fidesz egyáltalán nem veszítette el a harminc év alattiakat – állítja egy friss, a négy visegrádi országot felmérő ifjúságkutatás. Komoly utánpótlása van a körükben, bár hajszálnyival talán több a kormányellenes közöttük. Összességében a fiatalok elégedetlenek, konformisták, passzívak és már közöttük is egyedülállóan magas a polarizáció, a politikai megosztottság. Vagyis mintha két teljesen különböző magyar valóságot látnának azok, akik a kormánnyal, illetve akik az ellenzékkel szimpatizálnak. A szabadeuropa.hu számára Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa összegezte kutatásuk tapasztalatait.
Úgy tűnik, lehetne elölről kezdeni a rendszerváltást. Ami, ha emlékszünk, a demokratikus és jogállami intézményrendszer kialakításával (és persze a piacgazdasággal) elérhető jobb világgal kecsegtette a diktatúrákból érkező kelet-európai társadalmakat.
Mára viszont a magyar fiatalok többsége, 57 százaléka szerint erőskezű vezetőre van szüksége az országnak. Ez kiugróan magas arány a térségben, mivel Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban csak a fiatalok harmada gondolja ezt saját országáról – vagyis mintha az ő demokráciájuk stabilabbra, erősebbre sikeredett volna.
És hogy mit gondolnak a demokratikus váltógazdaságról? A magyar fiatalok harmada (33 százalék), az ellenzékiek több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt.
Egyébként a régióban a magyar ellenzéki fiatalok körében a legmagasabb a kivándorlási hajlandóság. Ebben a kérdésben is óriási a politikai szakadék: háromszor annyi ellenzéki (36 százalék) és kétszer annyi bizonytalan szavazó (24 százalék) szeretné elhagyni az országot, mint kormánypárti fiatal (12 százalék).
Viszont a magyarok Európa-pártisága a tíz éve tartó folyamatos kormányzati „brüsszelezés” dacára magas. A magyar fiatalok kétharmada (66 százalék) szavazna az EU-ból való kilépés ellen egy népszavazáson, 12 százalék támogatná a kilépést és 22 százalék nem tudott válaszolni. A fideszes fiatalok körében a kilépést támogatók aránya 23 százalék, míg az ellenzéki közös lista támogatói körében mindössze tíz százalék, a bizonytalanok között pedig kilenc százalék.
Összegezve: a magyar fiatalok politikailag kritikusak, elégedetlenek, de passzívak, nem akarnak politikailag tenni elégedetlenségük okai ellen.
Szabó Andrea a kutatás, számára legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy a magyar 15−29 évesek a közép-európai országok fiataljaival összehasonlítva is a leginkább megosztottak. A pártos polarizáció már ilyen fiatalon is erősen megosztja a véleményeket. „2010 előtt is voltak elkülönült ifjúsági rétegek, de azok elsősorban társadalmi-szociális dimenziók mentén váltak el. Ez a fajta nagyon erős megosztottság, gyakorlatilag két külön világ észlelése 2010 előtt ennyire élesen nem látszott. Most egyértelműen a politika választja külön őket.”
A kiinduló kérdésre, miszerint hagyott-e nyomot a NER a magyar fiatalokon, a politológus igennel felel: „Nagyon hatékonyan dolgozott az Orbán-kormány, ha az volt a célja, hogy nyomot hagyjon a fiatalok gondolkodásmódján.”
