A különbség jelentősen csökkenthető lenne megfelelő kormányzati intézkedésekkel. Az egyenlőtlenség az elmúlt évtizedekben folyamatosan csak nőtt. A problémás egészségügyi ellátórendszer olyan betegségeket hoz magával, ami elkerülhető halálozásokhoz vezet.
Az elmúlt években egyre többet beszélünk a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséről Magyarországon és más országokban. Ugyanakkor az embereket nem csak az érdekli, mennyit keresnek, legalább ilyen fontos, hogy milyen hosszú és mennyire egészséges életre számíthatnak.
Egy most megjelent tanulmányban azt vizsgáltuk, mennyivel élnek tovább a gazdagabb településeken lakó magyarok a szegényebbekhez képest, illetve ez az egyenlőtlenség hogyan változott az elmúlt évtizedekben.
A települések jövedelem szerinti feloszlása
A mintánkat alkotó településeket az egy főre jutó 2016-os jövedelem (egészen pontosan az egy lakosra jutó, adózás előtti adóköteles jövedelmek 2016-os árakon) szerint sorba rendezve húsz egyforma nagyságú csoportra osztottuk. Néhány példa arra, hogy az egyes csoportokban milyen településeket találunk:
- A legszegényebb huszadban találjuk például Hodászt: a 3400 lelkes szabolcsi faluban 366 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem,
- A 10. csoportban, tehát az eloszlás közepén van a Veszprém megyei Pápa, ahol 32 ezren laknak, az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 939 ezer forint,
- A leggazdagabb településhuszadban van például a főváros környékén található Budaörs (1 millió 444 ezer forint), Nagykovácsi (1 millió 570 ezer forint) és Dunakeszi (1 millió 419 ezer forint).
Mi az a várható élettartam?
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének definíciója szerint a várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki. A legismertebb mutató a születéskor várható átlagos élettartam, amely az egész népesség mortalitási tapasztalatait összegzi (általában egy adott évre vonatkozóan).
Ebben a tanulmányban a 45 éves korban várható élettartamot használtuk. Ez azoknak az éveknek a száma, amit a 45 évesek remélhetnek, feltételezve, hogy a 2011-2016 közötti időszak korspecifikus halálozási rátái lesznek érvényesek rájuk az életük későbbi éveiben.
Első ábránk azt mutatja be, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb településeken hogyan alakul a 45 éves korban várható élettartam a 2011-2016-os időszakban. Kékkel ábrázoltuk a legszegényebb települések átlagát, pirossal pedig a leggazdagabb településekét. Az ábrát nemek szerint is megbontottuk: a bal oldalon láthatók a férfiakra, a jobb oldalon pedig a nőkre vonatkozó adatok.
Az eredmények megerősítik azt a közismert tényt, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. De más következtetések is levonhatóak.
Megállapítható, hogy nagyok az egyenlőtlenségek: a leggazdagabb településeken 7 évvel hosszabb hátralévő élettartamra számíthatnak a 45 éves férfiak és 4,5 évvel hosszabb élettartamra a 45 éves nők, mint a legszegényebb településeken. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a legszegényebb településeken lakó 45 éves férfiak várhatóan kevesebb ideig fognak élni, mint az átlagos belarusz férfi, míg a leggazdagabb településen lakó férfiak majdnem annyi ideig, mint az átlagos német férfi.
Az ábra azt is bemutatja, hogy a különböző jövedelmi szinteken lévő települések közötti különbségeket mennyiben magyarázzák elkerülhető és nem elkerülhető halálokok a 2011-2016-os időszakban. Az elkerülhető halálokok azok, amelyek az egészségügyi szakemberek szerint bizonyos életkor estén a legtöbb esetben megelőzhetőek vagy gyógyíthatóak megfelelő minőségű egészségügyi ellátás segítségével. Ilyenek például a fiatalon elhunyt tüdő- vagy vastagbél rákos, vagy a fiatalon elszenvedett szívroham. A zöld oszlopok azt mutatják, mennyi lett volna a 2011-2016-os időszakban a 45 éves korban várható élettartam a legszegényebb településeken, ha elkerülhető halálokok miatt ugyanolyan valószínűséggel haltak volna meg, mint a leggazdagabb településeken.
Jól látható, hogy mind a férfiak, mind a nők esetében, ha kiszűrjük az elkerülhető halálokok miatti különbségeket, akkor sokkal kisebbek az eltérések a szegény és a gazdag települések között a 45 éves korban várható hátralévő élettartamban. A férfiak körében a legszegényebb és a leggazdagabb települések közötti különbség 7 évről 3 évre csökken, a nők körében pedig 4 évről 2 évre. Vagyis a várható élettartamban mutatkozó különbségek legalább felerészben elkerülhető halálokok számlájára írhatók. Ez az eredmény azt sugallja, hogy megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető a települések közti egyenlőtlenség. További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.
