Lehet, hogy a gazdagoknak (valamivel) kevesebb pénze lesz, a szegényeknek és középrétegbelieknek több – ez, illetve az ezt is eredményező gazdaságpolitikai módosítások kisebb-nagyobb mértékben befolyással lesznek a hazai kereskedelmi trendekre. Mindeközben a szomszédban egy ismert nagyáruházzal olyasmi történik, ami akár a magyarországi bolthálózatra is hatással lehet.
A Tesco eladja csehországi és szlovákiai üzleteit, a magyarországi hálózat sorsa egyelőre kérdéses – került elő a hír az országos online sajtóban, például a 444.hu-n, s mint a nemzetközi multi hivatalos bejelentése nyomán írják, az üzlet mintegy 650 milliárd forintnyi értékű (= 1,7 milliárd euro). A két említett állambeli összes áruház és kapcsolódó létesítmény beleesik a tranzakcióba. ami számunkra még érdekesebb, hogy
a Tesco a közleményében külön kitért Magyarországra is. A magyarországi üzlethálózatot egyelőre nem adják el, az továbbra is a Tesco tulajdonában és üzemeltetésében marad. A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is mérlegeli a magyarországi üzletág jövőjével kapcsolatos lehetőségeket, vagyis hosszabb távon annak eladása sincs kizárva.
A szakmai értékelések szerint az eladás újabb lépés a Tesco külföldi piacokról való fokozatos kivonulásában. A brit áruházlánc az elmúlt tíz évben több külföldi érdekeltségétől is megvált, így a közép-európai üzletek az utolsó jelentősebb külföldi érdekeltségei közé tartoznak.
A cégcsoport 1994-ben jelent meg hazánkban, immár a második legnagyobb brit gyökerű befektetőnek és munkaadónak számít Magyarországon, több mint másfél száz nagy üzletet működtet – hetet ezek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
- Miskolcon (4), Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban és Szerencsen
Különös érdekesség, hogy a fentiek dacára maga a magyarországi céges honlap nem reagál a jelzett fejleményekre, azaz nem találni a nagyközönség számára hozzáréhető közleményt a témában a tesco.hu oldalon. A legfrissebb sajtóbejelentésük október 2-ről nem más, mint egy „Rémisztően izgalmas adat a Tescótól: egy év alatt másfélszeresére nőttek a halloweeni költések”.
De kiolvashatunk-e a napjainkbeli kereskedelmi trendekből valami általánosabbat, egy bizonyos bolthálózat szintjén túlmutatót a legutóbbi időszak gazdasági bejelentéseiből? Nagyon is, ha például a Telex.hu
A NER bukása után új korszak jön a boltokban is, át fog alakulni a piac
című cikkét nézzük. Ebben arról írnak, hogy a hazai kiskereskedelmi piacnak „rövid távon egy folyamatos egyensúlyozás közbeni alku lehetőségét hozta meg a kormányváltás”. Mint utalnak rá, a fél éve hivatalban lévő Tisza-kormány kevesebb piaci beavatkozást, azaz szabadabb és kiszámíthatóbb működést ígér, de csak fokozatosan, kockázatok nélküli lépésekben. A jelen időszak legfőbb lépéseit felsoroló listában ezek szerepelnek:
- megmarad, sőt, a közepes és nagy szereplők számára emelkedik is a különadó,
- megszűnik az árrésstop,
- várhatóan nem lesz zöldség-gyümölcs áfacsökkentés,
- a plázastop jövőjéről egyelőre semmit sem tudni.
A nemzetközi Tesco-közlemény veleje
A lap elemzése szerint az árrésstop kivezetését a hazai termelőktől kezdve a kis és nagy boltokig már szinte mindenki kérte, és mivel nem valószínű, hogy a jelenlegi alacsony infláció mellett érdemi élelmiszer-drágulással fog járni. A változás a boltok növekvő forgalmát eredményezheti. Az állami költségvetés ugyanis számos ponton szociális, rászorultsági alapon csoportosítja át a teherviselést, alapelve szerint a vagyonosabb rétegek (és cégek) terhelése nő, a szegényebbeké csökken, vagy utóbbiak juttatásai emelkednek. Az alacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók az anyagi helyzetük javulása esetén ezeknek a pluszpénzeknek a nagy részét tipikusan elvásárolják a boltokban – írja a cikk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
