Most, hogy a napokban Kósa Lajos (valószínűleg tévedésből) ennyire fontos információt mondott el a nyilvánosság előtt, immáron a bizottság jobbikos elnöke, Stummer János is több mindent oszthat meg. Úgy véli, Kósa hibázott és hatalmas rést ütött a Fidesz titkolózásán.
Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának.
Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről, az államtitoksértés határán táncolva, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.
Arra a kérdésre, hogy most akkor kinek van igaza, Kósának, hogy a Belügyminisztérium vette meg a szoftvert vagy Vadai Ágnesnek, aki szerint nem a BM volt, Stummer azt mondta, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a magyar állam egyáltalán megvette. Ezt Kósa Lajos kijelentette, és most már a bizottság elnökeként ő is meg tudja erősíteni. Stummer már augusztus óta erősen gyanítja, hogy az állam vásárolt a szoftverből, október közepén pedig papírt is látott erről. De nem beszélhetett róla, egészen Kósa közléséig.
Egy keretszerződésről van szó, ami még élő megállapodás. Hogy jelenleg is használják-e, arra nem kaptak egyenes választ.
Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen használták eddig a Pegasust Magyarországon, Stummer azt mondta, hogy ismeri a pontos számot, száz felett van, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni”.
A nemzetbiztonsági bizottságnak hiába van ellenzéki elnöke, a bizottságban nincs ellenzéki többség. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket végző operatív tisztekkel, belenézhetnének az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.
Stummer azt mondta, a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kiket figyeltek meg. Ehhez van már most is információja, „látok olyan forgatókönyvet, ami olyan újabb fordulatot eredményezhet ebben az ügyben, hogy a magyar nyilvánosság a mostanihoz képest több mindent fog tudni erről a kérdésről”.
A bizottság elnökeként a szoftver gyártójához fordul majd. Az NSO Group Kósa bejelentése után azt közölte, nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. (A program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja.)
Stummer a keretszerződés mellékleteit nem látta, így nem tudja azt sem, hogy mennyit költ az állam a megfigyelésekre.
Arra a kérdésre, hogy vajon Kósa miért ismerte el, hogy a magyar állam megvette a szoftvert, Stummer azt mondta, hogy
„ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés, Lajosunk kiment a kamerák elé, és belebakizott”.
(444.hu)
