Úgy hozta nyilvánosságra a Fudan-iratokat a kormány, hogy közben óriásit hazudott

Megosztás

Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az arról szóló előterjesztésből kitakarta a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat, mondván, hogy üzleti titoknak számítanak – írja a Direkt36. Az oknyomozók összevetették azokat az iratokat, amelyeket – cenzúrázva – Karácsony Gergely főpolgármester adatigénylésére válaszul júliusban küldött a kormány, azokkal, amelyeket – cenzúra nélkül – maguk szereztek meg.

A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta a Direkt36 szerint, hogy „a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (…) további döntések megalapozását szolgálják”. A két verzió összehasonlítása után arra jutott a lap, hogy más is van a kihúzott szövegrészekben, így például az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az előterjesztésen dolgozók közül néhány ember neve, valamint minden olyan szövegrész, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.

A kitakart részek cáfolják az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László állításait is. Palkovics az elmúlt hónapokban többször is letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel az építkezéshez szükséges sok száz milliárdos hitelt. „Kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől” – állította például áprilisban az Indexnek nyilatkozva, a ferencvárosi kerületi lapnak pedig azt mondta, hogy „fogunk kérni ajánlatot európai bankoktól”.

A Direkt36 szerint azonban Palkovics előterjesztése valójában bekezdéseken keresztül csak azt részletezi, hogy „a beruházás megvalósításához, a beruházási összeg 80%-át kitevő mértékben, a China Development Bank kedvező feltételek mellett hitelt tud nyújtani”, majd az előterjesztés legvége oldalakon át ismerteti a Kínai Fejlesztési Bank konkrét előzetes hitelajánlatát.

A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, amely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a campust.

(hvg.hu)

Related posts