A nyáron rengeteg ellenőrzést hajtott végre a kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, most nézzük, mik a leggyakoribb problémák.
Összesen 41 ellenőrzést hajtott végre a megyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal az adóhatósággal és a rendészeti szervekkel együttműködve, 16 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, és összesen közel 12 millió forint összegű bírságot szabtak ki. A hivatal által kiadott közlemény szerint az ágazatban továbbra is gyakran előfordul a bejelentés nélküli foglalkoztatás, de az illetékes hatóságok a munkavédelem és a fogyasztóvédelem területén is feltártak hiányosságokat.
A megyében emellett jellemző hiányosság volt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolás hiánya a munkáltatóknál.
Kiderült, hogy az építési kedv növekedésével nem járt együtt a munkavédelmi szabályok betartása, mert évről évre ugyanazon szabálytalanságokat, hiányosságokat tárják fel. Szintén gyakori tapasztalat volt nemcsak a védőeszközök biztosításának illetve használatának elmulasztása (védősisak, védőcipő, légzés- és hallás védelem), hanem a megfelelő munkaeszközök hiánya is. Ugyancsak visszatérő problémát jelentett a nem biztonságos munkakörnyezet (rossz világítás, mechanikai védelem hiánya pl. elektromos kábeleknél, nem megfelelő műszaki állapotú állványzat, nem megtámasztott munkagödör, porvédelem hiánya stb.).
A megyei helyszíni ellenőrzések során feltárt munkavédelmi szabálytalanságok között a munkavállalók súlyos veszélyeztetése miatt 11 munkaterületen kellett azonnal végrehajtandó intézkedést hozni. Jellemző munkavédelmi hiányosság volt többek között az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosítása, a leesés elleni védelem hiánya és a veszélyes anyagok szabálytalan tárolása.
Az építőipar fogyasztóvédelmi ellenőrzése során az ártájékoztatás és a termékkísérő dokumentumok terén tapasztalták a legtöbb szabálytalanságot megyei szakemberek. Gyakran elmaradt a nyitva tartással kapcsolatos tájékoztatás, hiányos volt a panaszügyintézés módjáról szóló információ, nem tettek eleget az ár, egységár, illetve az akciós ár feltüntetésének és volt ahol a hiteles mérőeszköz hiányzott. Piacfelügyeleti hatáskörben a leggyakrabban azt tapasztalták a kormányhivatal szakemberei, hogy a vállalkozások nem közöltek megfelelő információt a gyártó, importőr kilétéről, elérhetőségéről.
A komplex ellenőrzések célja a jogkövető gazdasági működés és foglalkoztatás erősítése, a tisztességes, jogkövető cégek versenyhátrányának csökkentése, a szabályok megszegésével (feketefoglalkoztatás, munkavédelmi szabálytalanságok) jogosulatlan előnyt szerző vállalkozások felderítése, illetve az ágazatban dolgozók alapvető jogai érvényesülésének elősegítése volt. A vizsgálatok a foglalkoztatás-felügyelet, a munkavédelmi és munkaügy, az építésfelügyelet, a fogyasztóvédelem, a műszaki biztonsági, valamint a környezetvédelem, természetvédelem és hulladékgazdálkodás területére terjedtek ki. (Minap.hu)
