Júliusban 4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak mint egy évvel korábban – és ez hatalmas meglepetés, jó értelemben. Az elemzők öt százaléknál is izmosabb inflációt vártak. Azonban hiába van többé-kevésbé rendbe az általános pénzromlási mutató, az átlagember foghatja a fejét – írja a Népszava.
A magyar mutató a második legdurvább az Európai Unióban, ami arra utal, hogy a infláció okait nem csak a gazdaság döcögös újraindulásban kell keresni, hanem érdemes a belső gazdasági okokat is nézni. Júliusban az eurózónában az árak 2,2 százalékkal emelkedtek (a leggyorsabban Észtországban, ahol a pénzromlás mértéke 4,9 százalékos volt az Eurostat adatai szerint.)
Egy év alatt az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal nőtt, egyes alapvető cikkek azonban sokkal markánsabban drágultak. Az étolajéért 27,5 a margarinért 8, a baromfihúsért 7,7, a büféárukért 7,3, a lisztért 7,2 százalékkal kérnek többet. A munkahelyi étkezés átlagos 8,4 százalékkal kerül többe, míg az éttermi fogyasztás 6,2 százalékkal drágult.
A szeszes italokat, dohányárukat átlagosan 11,1 vesztegetik többért (ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal drágultak). A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni. A kategórián belül leginkább a a szobabútorok ára szállt el 10,7 százalékkal, a konyhai és egyéb berendezések 8,4 százalékkal kerülnek többe. (A lakás állagának javításához, karbantartásához szükséges cikkek ára 11,9 százalékkal lett magasabb.)
Persze az autóárak is kikerekedtek: az új személygépkocsik esetében 7,5 százalékkal vaskosabb a számla. Ezzel párhuzamosan kilőttek az üzemanyagárak, átlagosan 19,8 százalékkal.
A szolgáltatások 2,9 százalékkal kerülnek átlagosan többe. A mesteremberek szépen keresnek: a lakásjavítás és -karbantartás különböző műveletei mintegy 11,3 százalékkal durvultak. A turizmus pedig áremeléssel kompenzálja (legalábbis részben) a járvány alatti pangást: az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak – összegezte a helyzetet a lap.
A baj az, hogy az emberek fizetése nem emelkedik ilyen mértékben…
