Éles a különbség az ország egyes csoportjai között a médiafogyasztási szokásokat illetően – derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek.
A közös kutatás megállapította, hogy bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ jut el hozzánk és hogyan, de a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban. Megfigyelhető a trend, hogy a budapestiek és a diplomások saját bevallásuk szerint nem tévécsatornák hírműsoraiból tájékozódnak, ezért a Republikon arra jutott az elemzésében, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé néz tévét és tájékozódik tévé műsorokból. Minél idősebb a válaszadó, annál inkább tájékozódik televíziós műsorokból és feltehetően több időt is tölt a tévé előtt. A fiatalokra pedig ennek az ellenkezője igaz, ők általánosságban nem televízióból tájékozódnak.
Minél magasabb a végzettsége valakinek, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy látogat internetes hírportálokat, miközben minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé tájékozódik az internetről. Elmondható tehát, hogy létezik egy törésvonal a tájékozódásban: az internetezők és a tévénézők csoportja több demográfiai adat alapján is meglehetősen élesen eltér egymástól.
A fiatal, nagyvárosban élő és/vagy magasabb végzettségű népesség az internetet preferálja, míg az idősebb korosztály, az alacsonyabb végzettségűek, valamint a kistelepülésen lakók a televíziós hírműsorokat.
Az elemzés szerint a köztévét leszámítva a politikai hovatartozás jóval kevésbé befolyásolja a médiafogyasztási szokásokat, mint az egyéb, szociális és demográfiai tényezők.
A felmérés szerint továbbra is a televízióból tájékozódik a magyar lakosság legnagyobb része. Önbevallás alapján a televíziók közül az RTL Klub hírműsorait nézik a legtöbben, a második legnépszerűbb pedig a TV2, ez a két adó vonzza napi szinten a legtöbb érdeklődőt az összes médium közül. A válaszadók kevesebb mint a fele (46 százalék) vallotta, hogy legalább heti egyszer nézi az állami MTVA / közmédia hírműsorait. A kutatás szerint az MTVA csatornái ilyen szempontból közelebb állnak nézettségben az ATV-hez mint a két nagy kereskedelmi adóhoz. Az ATV után elmaradva következik a HírTV nézettsége a Republicon elemzése szerint.
Kik nézik a köztévét?
Az MTVA nézettsége az átlaghoz képest alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is. Nem igaz, hogy az ellenzékiek nem néznek köztévét: közel 40 százalékuk legalább heti egyszer nézi, ami elég magas arány. A csatornát leginkább a Fidesz-KDNP szavazók, 60 év felettiek és a legfeljebb 8 általánost végzett válaszadók nézik.
A TV2 nézettsége az egész társadalomban meglehetősen magas, de itt is kiemelkednek a Fidesz szavazók, az alacsony végzettségűek és az idősek. A TV2-nek jóval kisebb a nézettsége a diplomások, az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében, valamint a budapestiek körében is az átlagnál népszerűtlenebb.
Az RTL Klub hírműsorait összességében sokan nézik, de az idősebbek és az alacsony végzettségűek itt is kiemelkednek, úgy tűnik tehát, hogy ez a két csoport összességében jelentősen több televíziót néz mint egy átlagos magyar, és nagyobb eséllyel tájékozódik televízióból. A diplomások és a bizonytalan szavazók ezt a csatornát is kevésbé nézik.
A válaszadók fele olvas netes híreket
A válaszadók 56 százaléka olvas híreket az interneten, ami azt jelenti, hogy a társadalom jelentős részéhez nem jut el internetes média. Akik olvasnak híreket az interneten, azok között önbevallás alapján az Origo, az Index és a 24.hu a leglátogatottabb hírportál. Az élmezőnyben található 444.hu, hvg.hu, blikk.hu és a telex.hu hasonló, valamivel alacsonyabb napi olvasottsággal rendelkeznek a kutatás szerint. (Az adatfelvétel még februárban készült, amikor a Telex még viszonylag friss portálnak számított). Miközben hírportálokat a társadalom 56 százaléka olvas, a Facebookot 48 százalék látogatja naponta, és további 17 százalék hetente többször is. Összesen mindössze 28 százalék az, aki azt vallotta, hogy soha nem megy fel a közösségi oldalra.
A három legnépszerűbb hírportálnál is megnézték, hogy kik olvassák azokat, és az elemzésből az derült ki, hogy míg a 24.hu és az Origo látogatottságán látszik, hogy melyik politikai oldal érzi sajátjának, az Index idén februárban kiegyenlített olvasótáborral bírt, nagyjából egyeztek a számok a Fidesz-szavazók és az ellenzéki szavazók körében. Az Indexnek tehát nagy elérése volt/van mindkét táborban. A heti látogatottsága kiemelkedett a megyeszékhelyeken élők és a diplomások között, az alacsony végzettségűek között ugyanakkor alacsony volt.
Az Origo nem meglepően kiemelkedő népszerűségnek örvend a Fidesz szavazók körében, valamint itt az eddig megfigyelt trendek sem teljesen érvényesek: a látogatottsága nem növekszik a településmérettel arányosan, sőt, a községben élők körében a legnépszerűbb (akárcsak a Fidesz-KDNP), de emellett a diplomásoknak is nagy százaléka olvassa. A 24.hu leginkább az ellenzéki szavazók, a 60 év felettiek, a diplomások és a budapestiek, illetve a nagyvárosiak körében népszerű, és valamilyen oknál fogva ezt a hírportált az idősek nagyobb hányada látogatja, mint a fiatalabb korosztályokban.
Az idősek a Facebookon is kevésbé aktívak, a 60 év felettiek mindössze 36 százaléka, körülbelül egyharmada nyilatkozott úgy, hogy használja. A magasabb végzettség általánosan magasabb Facebook-használattal jár, de a nagyvárosokban is többen facebookoznak, mint községekben és vidéki városokban. Politikai oldalak szerint ugyanakkor nincs különbség, és a bizonytalanok is arányaiban ugyanannyian facebookoznak, mint az ellenzéki és Fideszes szavazók.
