Az orvos-biológus kiakadt, hogy minden következmény nélkül tűri az illetékes hatóság, hogy bizonyíthatóan több esetben is a hazánkban oltott embereknél nem alakult ki megfelelő védelem a szervezetben azok között, akiket a kínai vakcinával oltottak.
Mivel több olyan eset is ismert, amikor a kínai Sinopharm vakcinájával beoltott magyaroknál nem alakult ki kellő védelem, és néhányan meg is betegedtek, sürgősen meg kéne vizsgálni a vakcina hatékonyságát, és ha szükséges, az érintetteket másik vakcinával újraoltani – írta Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus abban a levélben, amelyről a Hvg.hu számolt be kedd este.
Az, hogy a Sinopharm vakcinája egyes esetekben nem nyújt elegendő védelmet a második adag után sem, máshol is kiderült már. Elsőként a vakcinát széles körben használó Egyesült Arab Emírségekben merült fel, hogy bizonyos esetekben a harmadik adag beadásával próbálkoznak, majd nem sokkal később a magyarországi, rendeleti úton kiadatott engedély jogi alapját adó Szerbiából is hasonló hírek érkeztek.
„A hazai adatok egyelőre anekdotikusak, hiszen nem történt lényegi, szélesebb körű vizsgálat. A klinikákon történt vizsgálatok szerint azonban több Sinopharm-vakcinával oltott páciensnél három hét után sem volt mérhető ellenanyag […], ráadásul ebből négy esetben a páciens több hét után megfertőződött a CoV-2 vírussal, és klinikai kezelésre szorul. […] Egyre több hazai adat van arra vonatkozóan, hogy a CoV-2-ellenes antitest több hét után sem jelenik meg az evvel a vakcinával oltottak szérumában.”
„Mindezek alapján az a javaslatom, hogy Magyarországon sürgősséggel el kellene indítani egy kutatást a Sinopharm vakcinával oltott páciensek antitest-alapú és celluláris immunitásának vizsgálatára. […] Ilyen projektet csak az a szervezet tud elindítani, amely a megfelelő oltási adatok birtokában van, és a vizsgálatokra vissza tudja hívni a pácienseket” – írta Sarkadi Balázs a levélben, amelyben konkrét, alacsony költségű vizsgálatokra is javaslatot tett.
Megkérdeztük az akadémikust, miért állt a nyilvánosság elé, mekkora lehet a probléma, illetve miért és pontosan milyen vizsgálatokat sürget.
Vizsgálni kellene
Sarkadi Balázs a Telexnek azt mondta, a vizsgálatra felhívó levelet először a Magyar Tudományos Akadémián belül, az Elnöki Bizottság az Egészségért tagjainak küldte. Ennek a bizottságnak a járvány elején még ő maga is a tagja volt. „Akadémiai ajánlásokat tettünk, hogy hogyan kéne a járványt kezelni, amiből nem sok valósult meg” – mondta. Először a bizottságnak javasolta, hogy fel kellene vetni a vakcina vizsgálatát, később más szakembereknek is elküldte a levelet, akiknek közvetlenebb szerepük van a járványkezelésben, de érdemi pozitív választ nem kapott, ezért döntött úgy, hogy szélesebb körben is megosztja az aggályait.
„Nem vagyok az »oltásellenes baloldal« része, azért jelentkeztem, mert ennek a kínai vakcinának még nem volt meg a rendes kivizsgálása, nem állnak tudományos adatok a rendelkezésre, hogy milyen hatékonysággal működik, és ezt fel kéne mérni Magyarországon.”
„Mivel egyelőre Magyarország az egyedüli EU-s ország, ahol ezzel a vakcinával oltanak, itt kéne megcsinálni ezt a vizsgálatot, ami nem egy nagy feladat, néhány hét alatt elvégezhető lenne. Tisztességesen ki lehetne mutatni, hogy milyen védettséget ad, és megnyugtatni azokat az embereket, akik most elkezdenek aggódni, hogy ők védettek-e, vagy nem. Nem a magánegészségügyre kellene bízni, hogy tíz-húszezer forintért megvizsgálják az embereket, pláne, hogy egy mérés még nem ad világos választ” – tette hozzá.
Sarkadi két irányban indítana vizsgálatot:
- Egyrészt fel kéne mérni szerinte, hogy a kínai vakcinával beoltottak milyen arányban betegszenek meg akkor, amikor elvileg már védettnek kellene lenniük.
- Másrészt egy háromféle tesztből álló vizsgálatsorozattal igazolni kéne, hogy a kínai vakcinát kapók szervezetében kialakul-e a védettséghez szükséges antitestszint és sejtes immunválasz.
Meg kell nézni, hányan betegedtek meg
Az első és legfontosabb lépés Sarkadi szerint az oltás utáni megbetegedések felmérése lenne.
„Most már több százezer embert beoltottak itthon ezzel a vakcinával, a második adaggal is. Azt kéne megnézni, hogy a második oltás után néhány héttel – amikorra már ki kellene alakulnia a védettségnek – lettek-e betegek emberek, bekerültek-e a kórházban súlyos Covid-betegséggel. Ez a betegadatokból és az oltási adatokból, tajszám alapján megállapítható. Ugyanezt a Pfizer vakcinájával is fel lehetne mérni az összehasonlíthatóság kedvéért.”
„Ez egy pár napos munka lenne annak, aki hozzáfér az adatokhoz” – mondta, hozzátéve, hogy az természetes, hogy ilyen adatokat nem tesznek nyilvánossá, de a kormányzati munkát segítő járványügyi szakembereknek ehhez hozzá kellene férniük. Ennek híján csak anekdotikus adatok vannak erről. Azok viszont vannak, ami jelentős bizalmatlanságot kelthet a vakcina iránt, épp ezért lenne Sarkadi szerint mindannyiunk érdeke egy ilyen vizsgálat, mert ha ez megállapítaná, hogy szórványos esetekről van csak szó, akkor segíthetne megnyugtatni a kedélyeket.
„Úgy tudom, hogy a Pfizer- és a Moderna-vakcináról az oltások első időszakában készült ilyen egyetemi felmérés. Tudomásom szerint ezek esetében gyakorlatilag nem volt súlyos betegség, a kínait viszont nem tudjuk, mert azt senki nem mérte.”
Az antitestek árulkodók lehetnek
A másik irány, amerre el kellene indulni Sarkadi szerint, a beoltottak védettségének tesztelése. „Ez már valamivel bonyolultabb, meg kéne tervezni a vizsgálatot, de ez is néhány hét alatt lezavarható lenne. Most már százezreket beoltottak, akár önkéntesen, akár felkérésre ki lehetne válogatni az alanyokat.”
Három, egymásra épülő lépésben vizsgálná az érintetteket:
- Egy antitestgyorsteszttel felmérné az ellenanyag szintjét.
- Akinél ez negatív (azaz nem mutatja ki antitestek jelenlétét), annál komolyabb, laboratóriumi antitestvizsgálatot végeztetne.
- Akinél ez sem talál antitesteket, annál egy harmadik teszttel a sejtes immunitást is felmérné.
Mint mondta, látott olyan, egyes emberekre vonatkozó vizsgálati eredményeket, amelyek alapján nem termelődtek antitestek a második adag kínai vakcina után néhány héttel sem. Nekünk is több olvasó számolt be hasonlóról, de ez mind egyedi eset, ezek alapján nem tudható, hogy rendszerszintű, sokakat érintő problémáról van-e szó.
„Néhány száz esetet végig kéne vizsgálni, akik kaptak Sinopharm- vagy Pfizer-vakcinát, a kettőt össze kéne hasonlítani, és megnézni, hogy keletkezett-e védő antitest, és akiknél nem, azoknál meg kéne nézni, hogy kialakult-e sejtes immunitás” – mondta. További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.
