Elemzők szerint januárban is emelkedtek a bérek

Megosztás

A járványügyi korlátozások és a bérmegállapodás késedelme ellenére meglepően dinamikus volt a keresetek januári emelkedése – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH adatait kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének is feltűnt, hogy az idei évet is erősen kezdte a bérdinamika, a járvány és az alacsonyabb minimálbéremelés ellenére a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek januárban. A továbbra is a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a béremelkedés, az egészségügyben pedig ezen belül is közel 30 százalékkal emelkedtek a keresetek. A Takarékbank vezető elemzője szerint ez a kettészakadtság lesz idén a legerősebb trend a munkaerőpiacon, azok a szektorok, ahol a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, míg az erőteljesen érintett szektorokban a 4 százalékos minimálbérnövekedés körüli emelkedés várható.

A Takarékbank szerint idén 8,5 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbérnövekedés lehet. Az év második felében az esetlegesen várható újranyitás pedig erőteljesen felfele mutató kockázatot jelent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is előre bocsátotta, hogy a minimálbér-emelés januári elmaradása ellenére továbbra is majdnem kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH januárban. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a statisztika a teljes munkaidősök béralakulását veszi figyelembe, a koronavírus második hulláma során januárban azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra. Ebben a folyamatban elsősorban azok a szektorok érintettek, amelyek eleve átlag alatti bérezést mutattak. Ennek következtében az összetételhatás vélhetően felfelé húzta a béreket, ahogy az is, hogy éves összevetésben az alkalmazottak száma 2,5 százalékkal csökkent.

A költségvetési szférában messze átlag feletti volt a bérdinamika látni januárban. Ebből már szinte egyértelműen kiderül, hogy az összetételhatás mellett az állami szférában zajló tervezett bérrendezések mozgatták a bérdinamikát.

Az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet.
Virovácz Péter a hónapok előrehaladtával a bérdinamika fokozatos lassulására számít a bázishatások következtében, év végére pedig 4,5-5 százalék közelébe süllyedhet a mutató.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágnak vezetője számára a keresetek januári magas emelkedése mindenképpen pozitív meglepetést jelent, ennél jóval alacsonyabb mértékű növekedésre lehetett számítani. A versenyszférával szemben a közszférában nagyobb emelkedésben fontos szerepe volt néhány kiemelt csoport, például az orvosok béremelésének – mutatott rá. A következő hónapok statisztikái a minimálbér-emelés februári időpontja miatt lesznek érdekesek: mennyire előlegezték meg ezt a cégek januárban, és így mennyire volt a februári emelés effektív – vetette fel a szakember. A bérek emelkedése a korlátozások feloldása után segítheti a gazdaság ismételt növekedési pályára állását a fogyasztás bővülésén keresztül, tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek