A nők helyzetéről szóló többféle statisztikával vezette fel a nemzetközi nőnapot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat – szúrta ki a Qubit.
Aki követi a nők helyzetéről szóló nemzetközi jelentéseket – amikben Magyarország rendre az utolsók között végez nemcsak Európában, hanem a Közép-Ázsiát is magában foglaló nagyobb régión belül is –, nem éri meglepetésként, hogy Magyarországon a legkisebb az Országgyűlésben a képviselőnők aránya az unióban.
A friss, 2020-as adatokat vizsgáló eurostatos kimutatásban Máltával együtt végeztünk az utolsó helyen, mindkét országban 13 százalékot tesz ki a női képviselők aránya. A részletes adatokból azonban kiderül, hogy a 13 százalék Magyarország esetében 12,6, Máltán pedig 13,4 százalékot jelent.
Nincs ország az Európai Unióban, ahol elérné az 50 százalékot a női képviselők aránya. Ahogy sejteni lehet, Svédország áll ehhez a legközelebb, 49,6 százalékkal, majd Finnország, Belgium, Spanyolország és az unión kívüli Norvégia következik 40 százalék fölötti értékekkel. Az uniós átlag 33 százalék.
Varga Katalin igazságügyi, Novák Katalin családügyi és Mager Andrea tárca nélküli miniszternek köszönhetően a nők kormányzati aránya már nem olyan kedvezőtlen Magyarországon, mint a parlamenti. Nálunk az arány 3 a 15-ből, tehát a kormánytagok kereken 20 százalékát teszik ki a nők, ami hátulról az ötödik helyre volt elég az EU-ban, Málta, Görögország, Észtország és Románia után. Az uniós átlag itt is 33 százalék.
Az uniós statisztikusok megnézték azt is, hogyan alakult 2019-ben az azonos pozícióban dolgozó nők és férfiak fizetései közötti különbség bruttó órabérben mérve.
Ebből a szempontból sincs Magyarországnak büszkélkedni valója, a magyar nők átlagosan 18,2 százalékkal kevesebb pénzért dolgoznak, mint hasonló tudású, tapasztalatú férfi társaik.
