Veres Pál (Miskolc), Mikola Gergely (Encs), Fülöp György (Tiszaújváros), Szitka Péter (Kazincbarcika), Janiczak Dávid (Ózd) és Üveges Gábor (Hernádszentandrás) polgármesterek is aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben több ellenzéki polgármester fenntarthatóbb, emberségesebb politikát, zöld és szociális fordulatot sürget.
A budapesti, szegedi és hódmezővásárhelyi városvezetők (Karácsony Gergely, Botka László, Márki-Zay Péter) nevével fémjelzett deklaráció szerint 1956 és 1989 két olyan történelmi pillanat, amelyben fölfénylett, hogy „ezer és egy különbségünk – a származásunk és a neveltetésünk, a hitünk és a világnézetünk – ellenére, összeköt bennünket valami sokkal erősebb: a haza és a szabadság szeretete. A szabadságot és a hazát ugyanis nem lehet egymás ellenében szeretni. Mert azzal felszámolnánk mindkettőt.”
Ugyanakkor a nyilatkozat szerint a magyar kormány magára hagyta az önkormányzatokat, miközben azok erejükön felül küzdenek a járvány ellen és szembesülnek a gazdasági válság pusztító hatásaival. Harc és sarc – ennyi, amit a városok és a falvak kapnak a legnehezebb időkben, írják.
„Mi, önkormányzatok nem akarunk mást, csak mi lényegünk: a helyi közösségeket támogatni. Segíteni az egzisztenciájukat féltő polgároknak, támogatni a bajba jutott vállalkozásokat a településeinken. A segítséghez szükséges támogatás ismét csak az Európai Uniótól érkezik. Ám a kormány akadályozza ezt a folyamatot azzal, hogy nem hajlandó elfogadni a jogállami kritériumokat, azokat az európai szabályokat, amelyek biztosítanák, hogy az uniós támogatások a kiváltságos kevesek további gazdagodása helyett a többség javát szolgálják. Mi, szabad városok és falvak készek és képesek vagyünk betartani ezeket a jogállami kritériumokat” – hangsúlyozzák, hozzátéve: úgy kell dolgozniuk közösen, hogy a magyar önkormányzatok – Bibó István szavaival – a szabadság kis körei legyenek szerte az országban.
