Teresztenye – A „cigánymentes” borsodi falu esete mégsem fekete-fehér?

A település neve sokak számára csenghet ismerősen, hiszen az elmúlt néhány évben több alkalommal is magára vonzotta a sajtó figyelmét. A “cigánymentes”-ként elhíresült falu mindennapjait immár több mint öt éve töltik ki viták és bírósági eljárások. Az ott kialakult helyzetről a Telex, a Szabad Európa, valamint a Magyar jelen is készített cikket és videós anyagot, azonban a konfliktus szereplői jellemzően csak az egyik vagy a másik lapnak nyilatkoztak. Tavaly mi is a helyszínen jártunk, és miután végigkísértük a helyi közmeghallgatást, alkalmunk nyílt mindkét felet, a Sifter családot, valamint Brogli Attila…

Tovább olvasom

Ilyen is létezik: helyreigazít a Mandiner – Perintfalvi Rita nem volt jó választás a lejáratáshoz

A népszerű teológusnő még július végén nyert pert másodfokon a kormányközeli lap ellen, mert az valótlan állításokat közölt róla. Az ítélet augusztusban jogerőssé vált, azonban a Mandiner szerkesztősége ennek ellenére sem tette meg a szükséges helyreigazítást, ami újabb eljáráshoz vezetett. Mostanra a kormánymédia munkatársai számára is világossá vált, Perintfalvi Rita nem az a karakter, akivel szemben lejárató cikket érdemes írni.

Tovább olvasom

„Így cenzúrázzák a sajtót a leggazdagabbak” – a TASZ nyerte a pert a Hell Energyvel szemben (videóval)

Szeptember elején a Hell Energy Magyarország Kft. tulajdonosai jogi eljárást indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen, azzal az indokkal, hogy a szervezet megsértette jó hírnevüket. A Hell vezetősége ugyanis sérelmezte, hogy a TASZ beszámolt róla, az energiaitalokat gyártó cég tulajdonosai jogi eszközökkel próbálták megakadályozni, hogy a (TASZ által képviselt) Forbes magazin nyilvánosságra hozza a becsült vagyoni helyzetüket. Az elsőfokú bírósági döntés szerint azonban a TASZ közlései nem voltak hamisak, megalázóak vagy sértőek, a Hell tulajdonosai pedig közszereplőként, jelentős gazdasági és társadalmi befolyással bíró személyekként jelennek meg a nyilvánosság előtt.

Tovább olvasom

Százmilliárdos probléma: még mindig inkább pereskedünk a sokkal olcsóbb megegyezés helyett

Egyre népszerűbbek a peren kívüli jogvita-rendezési megoldások Magyarországon, és egyre többen fordulnak mediátorhoz is az utóbbi években, de Nyugat-Európában lényegesen többen élnek alternatív módszerekkel – derült ki a közvetítői törvény 20 éves jubileuma kapcsán szervezett konferencián. Hazánkban 100 perre egy mediációs eljárás jut, holott a bírósági út költsége és időigénye legalább négyszerese az alternatív vitarendezési megoldásoknak. A hazai gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái évente több mint százmilliárd forintba kerülnek a pereskedő feleknek és a magyar államnak. A jogi lehetőségekben azonban Európában élen járunk: a közjegyző előtti egyezségi eljárás kuriózumnak számít, mert…

Tovább olvasom