„Orbán csak viccelt, amikor az EU-ból való kilépésről beszélt”

Ismét pontosított a zárt körű beszélgetés részleteiről beszámoló amerikai újságíró: állítása szerint elsőre nem helyezte kontextusba a kormányfő válaszát. Csak viccelt Orbán Viktor, amikor azt válaszolta a maradna-e az Európai Unióban kérdésre, hogy „határozottan nem” – állítja a Népszavának küldött levelében Rod Dreher. Az amerikai újságíró a The American Conservative blogján számolt be arról a háttérbeszélgetésről, amit még a múlt héten tartott a magyar miniszterelnök a külföldi sajtó néhány újságírójának, akik részt vettek a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján. Rod Dreher eredeti cikkében szerepelt Orbán „határozottan nem” válasza, később azonban ezt áttírták. A Népszava a változtatás okát…

Tovább olvasom

Orbánnak „fájdalmas” az EU-tagság, de nincs más választása

A kormányfő szerint “minden rossz az elmúlt harminc év európai történelméből Brüsszelbe ágyazódott”. Orbán Viktor csütörtök este a Karmelitában fogadta a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók 15 fős csoportját. A beszélgetésen részt vett az American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher is, aki összefoglalta, hogy Orbán milyen válaszokat adott az újságírók kérdéseire. A Hvg360 beszámolója szerint Orbán az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szerinte a Nyugatnak meg kell értenie, hogy Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog veszíteni, mert jövőre újra választások lesznek, és nem indulhat…

Tovább olvasom

Egy év alatt duplájára nőtt a menedékkérők száma

Minden negyedik Európai Unióba érkező menekült Németországban szeretne letelepedni, de a célországok közt vezető helyen áll Franciaország, illetve Spanyolország és Ausztria is, derül ki a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi összeállításából. Az Európai Bizottság adatai szerint az Unió huszonhét tagállamában összesen mintegy 924 ezer menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba 2022-ben, ami 46,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A Telex által szemlézett cikk kiemeli, hogy csupán Németországban több mint harmadával nőtt a kérelmek száma, ami rekord érték a legutóbbi, 2016-ban lezajlott menekülthullám óta. A legnagyobb mértékű növekedést Ausztriában regisztrálták, ahol tavaly 109 ezren kértek…

Tovább olvasom

Holnaptól euróval fizetnek Horvátországban

Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország megfelel az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek. A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2). Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni, ez 2023 végéig így lez. A kunát költségek…

Tovább olvasom

Vera Jourova: A problémák széles skáláját látjuk Magyarországon

Az Európai Bizottság (EB) 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek felelőse a Bizottságon belül Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az EB alelnöke. Az Orbán Viktorral szövetséges Andrej Babis pártjában politizáló Jourova a Media1-nek elmondta, pontosan milyen problémákat látnak Magyarországon a média területén. A 2019-ben a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Jourova azt állítja, az új uniós rendelettervezet megoldást jelenthet a magyarországi állampárti média kérdésére is. Az EB alelnöke azt is elárulta, hogy a témában a szakminiszterekkel folytatott első megbeszélésen…

Tovább olvasom

A Fidesz az LMBTQ embereket védő jelentést szavazott meg az EP-ben

Szombati Facebook-posztjában Ujhelyi István felidéz egy csütörtöki szavazást, amikor is az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta azt a jelentést (408 igen, 44 nem és 31 tartózkodás volt az eredmény), amelyet az Európai Néppárt romániai EP-képviselője, az RMDSZ-es Vincze Lóránt készített a Petíciós Bizottság 2021. évi tanácskozásaival kapcsolatban. A volt MSZP-s EP-képviselő felidézi, hogy számtalan más fontos ügy mellett a jelentés hosszan értekezik a magyar kormánypártok által egyébként messzire elkerült és tudatosan elutasított LMBTIQ-kérdésről is, illetve az érintettek jogainak szükséges elismeréséről. A dokumentumban szerepel például az az állítás, hogy fokozott figyelmet kell fordítani egy olyan európai jogalkotási aktus…

Tovább olvasom

Fideszes propagandaoldal ment neki keményen a kormánynak

A Számok – a baloldali álhírek ellenszere nevezetű kormánypárti oldal nehezményezi, hogy „miközben a kormány Nemzeti Konzultációt indított a szankciók ellen, a 9. szankciós csomagot is aláírja, ezzel szembe köpi azt a több mint 1.000.000 embert, akik részt vettek a Nemzeti Konzultációban”. Roppant indulatos, hosszú bejegyzést tett közzé a rendszerint a kormány és a kormánypártok dicsőségét zengő, több mint 100 ezer követőt számláló közösségi médiás oldal, a „Számok – a baloldali álhírek ellenszere”, mely „kabaréként” jellemezte, hogy Magyarország aláírja az Európai Unió kilencedik szankciós csomagját is. Az oldal adminisztrátorai nehezményezik,…

Tovább olvasom

Marokkó is érintett lehet a korrupciós botrányban

Marokkó vezető diplomatáival is szoros kapcsolatban állt Antonio Panzeri, aki az egyik kulcsszereplője lehet az Európai Parlament egyil legnagyobb korrupciós botrányának – írta a Politico. Az EP-ben korábban olasz képviselőként is dolgozó Panzeri a gyanú szerint kenőpénzeket fogadott el Katartól és Marokkótól, ahogyan azt vele együtt tette az EP idén kinevezett egyik alelnöke, Eva Kaili, és annak férje, a Panzerivel szoros munkakapcsolatban álló Francesco Giorgi. Mindhárman őrizetben vannak Belgiumban – a korrupciós ügyről a Telex ezen a cikkében olvashat bővebben. Giorgi a a napokban beismerte, hogy vett át Katartól és Marokkótól is pénzt, de…

Tovább olvasom

Gulyás: A következő év lesz a legnehezebb 2010 óta

Gulyás Gergely szerint a következő év nehéz lesz, valószínűleg a 2010-ben elkezdődött kormányzás óta a legnehezebb – írja az MTI a miniszter lakiteleki beszéde alapján, amit a Lakitelek Népfőiskola évzáróján tartott. Gulyás szerint azzal, hogy az Európai Unió szankciókat vetett ki Oroszországra, amiért megtámadta szomszédját, az unió hozzájárult, hogy „a mindennapi életben Európa elszenvedője lett ennek a háborúnak”. A nehézségekhez hozzájárult még a járvány is, de úgy látja, hogy Magyarországon a Trianon óta eltelt bő évszázad legjobb időszaka a 2010-es kormányváltás és a járvány kitörése közötti évtized volt, ami szerinte…

Tovább olvasom

Az EU Orbán támogatásával új szankciókat fogadott el Oroszország ellen

A tervek szerint idén utoljára ültek össze december 15-én az uniós állam- és kormányfők, hogy a kényes politikai kérdésekben egyezkedjenek. Az Európai Tanács papíron nem döntéshozó, de az itt kötött alkukhoz tartani szokták magukat a miniszterek, amikor szavaznak. Az ülés végére az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagról és a magyar EU-pénzeket is érintő intézkedéscsomagról is megegyezés született. Az ülés egyik legfontosabb nyitott kérdése az volt, el tudják-e fogadni a kilencedik szankciós kört, amin a találkozóval párhuzamosan a nagykövetek dolgoztak, és végül sikerült megegyezni, amit „nagy örömmel” jelentett be Charles Michel. A szankciókra…

Tovább olvasom