Az elmúlt hetekben olyan bizakodó előrejelzések, jóslások láttak napvilágot, amelyek arra utalnak, talán már – a tavaszi kormány-, egyúttal gazdaságpolitikai váltás nyomán – nincs olyan távol a közös európai fizetőeszköz magyarországi bevezetése. Van, aki szerint négy évet kell még „kibírni”. Vagy hatot.
Természetesen ma is sok üzletben fogadnak el a pénztárnál eurót, de az alapvető fizetőeszköz hazánkban még jelenleg is, és várhatóan jópár évig a magyar forint marad. S ha a nevet és a hozzá kötődő hagyományt sirathatjuk is majdan a monetáris váltásnál, az eurótól sokan komoly előnyöket várnak a magyarok anyagi helyzetére nézve. Azt lehet mondani, az euro jövőbeli bevezetésére irányuló törekvés széleskörű társadalmi helyesléssel találkozik. Igaz, vannak, akik meg épp a vele járó esetleges drágulástól tartanak…
Az Orbán-kormány és a szorosan hozzá kapcsolódó „unortodox gazdaságpolitika” szempontjai révén azonban a legutóbbi másfél évtizedben az euro hazai beköszönte inkább távolodni, mint köteledni látszott. A Tisza-kormány regnálása nyomán aztán a várakozások ismét feléledtek. Ennek is betudhatóan az utóbbi hetekben több olyan megnyilvánulás is a sajtóba került, ami a témára vonatkozott.
Kármán András pénzügyminiszter a választások után arról beszélt, hogy a kormány 2030-ra meg akarja teremteni az euró bevezetésének feltételeit, ahogy azonban Németh Dávid, a K&H vezető elemzője június elején arról beszélt, ehhez nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lenne szükség a következő négy évben – volt olvasható például a Telexen. „Imádja a piac most Magyarországot, de az öt éven belüli eurót azért még nem hiszi el” – írják ugyanakkor itt. Az Európai Bizottság legfrissebb konvergenciajelentésében is rögzíti, hogy Magyarország egyelőre az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem teljesítette.
Az MNB alelnöke szerint 2032. január 1-jétől fizethetünk majd magyar euróval
– ez pedig e hó elején jelent meg a másik nagy független hírportál anyagi között. Ha hiteles a kormány euróbevezetési terve, nincs értelme halogatni az ERM II-csatlakozást – idézik Kurali Zoltán MNB-alelnöknek a Portfolio Back to Europe konferenciáján elhangzott mondatait. A jegybankár szerint a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel konzisztens. A bevezetési folyamatot a várakozások szerint a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segíteni fogja és jó eséllyel biztosítani fogja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését. Az alelnök arról beszélt, ha a jelenlegi magyar kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor amint megvannak a tervek, egyből bele kell vágni a csatlakozási tárgyalásokba.
A szakember által felvázolt menetrend értelmében
- idén ősszel a kormány publikálja a középtávú makrogazdasági tervét
- azt az előzetes vállalások megtétele követheti
- ezután indulhat el 2027-ben a jogharmonizáció
- a folyamat fontos mérföldköve lesz a 2028-as konvergenciajelentés, ami a kritériumok teljesítését ellenőrzi
- az ERM II.-csatlakozás 2029-ben történhet meg
- 2031-es végleges döntés
- 2032. január 1-ji euróbevezetés
Ugyanezeket az optimista várakozásokat erősítette meg a napokban a pénzügyminiszter is.
A 2027-es büdzsé már jelentős kiigazítással számol, ám az örökölt támogatási rendszerek, az energiapiaci kockázatok és a nemzetközi kötvénypiacok alakulása is nehezítheti a folyamatot – erről ír a Világgazdaság. Eközben az államadósság finanszírozásában is változások jöhetnek, ahogy közeledik az euró bevezetése. Kármán András pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy a kabinet nem egyszerűen a rövid távú hiánycsökkentést tartja szem előtt, hanem olyan intézkedéseket hoz, amelyek hosszabb távon is fenntartható pályára állítják a költségvetést. Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szintén 2032-ről mint lehetséges csatlakozási dátumról beszélt a Bloomberg jelentése szerint.
A VG.hu egyúttal figyelmeztet: „az Orbán-kormány örökségéhez is hozzá kell nyúlni. A költségvetési célok teljesítéséhez a kormánynak olyan intézkedéseket is felül kell vizsgálnia, amelyek a korábbi kabinet meghatározó politikai vállalásai közé tartoztak. Ezek közé tartozik
- az anyák személyi jövedelemadó mentességének korlátozása, valamint
- a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének leállítása.
A Magyar-kormány a 2027-es költségvetési elképzelések ismertetésekor tett is ilyen vonatkozású bejelentéseket. Az intézkedések politikailag érzékenyek lehetnek, hiszen a családokat és a nyugdíjasokat érintik. A kormány ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az örökölt kiadási kötelezettségek egy része hosszabb távon nem fenntartható.
A sajtóbeli találgatásokban mindenemellett elhangzik egy még jóval közelebbi, azaz kedvezőbb dátum is.
„A legkedvezőbb forgatókönyv szerint korábbi időpont is elképzelhető. Ha a hiánycsökkentés a tervezettnél gyorsabban halad, és a nemzetközi gazdasági környezet is kedvezően alakul, akár 2030 körül is sor kerülhet a közös pénz bevezetésére.” Ezt erősíti mellesleg a Fitch hitelminősítő szakvéleménye is.
A dolog másik oldala, hogy mint „Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke korábban figyelmeztetett, hogy a költségvetési célok elmaradása, illetve az ERM–II-tagság idején jelentkező árfolyam-ingadozások akár 2033 utánra is kitolhatják az euró bevezetését”. Egy másik VG-cikkben olvasható, hogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy rendezvényen azt mondta, „az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére”.
(Cikkünk illusztrációinka forrásai: euronews.com, vg.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
