nterjút adott a Magyar Narancsnak Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, aki többek között a Fideszhez fűződő viszonyáról, az új politikai helyzetről, a város előtt álló kihívásokról és a nagy fejlesztési tervekről is beszélt. Az interjúban hangsúlyozta: bár a Fidesz-KDNP támogatásával nyerte meg a 2024-es önkormányzati választást, továbbra is Miskolc egészének polgármestereként tekint magára.
A városvezető szerint a kormányváltás után is kizárólag Miskolc érdekei vezérlik. Elmondta, hogy az új kabinet megalakulását követően valamennyi miniszternek és államtitkárnak levelet küldött, amelyben összefoglalta a folyamatban lévő miskolci ügyeket, és együttműködést kezdeményezett. Fontosnak nevezte a két új miskolci országgyűlési képviselővel való közös munkát is, szerinte közösen, Miskolc zászlaja alatt cselekednek.
Arra a kérdésre, hogy miért vett részt a Fidesz kongresszusán, úgy válaszolt: ha egy kormánypárt meghívja a város polgármesterét, természetesnek tartja a részvételt. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem tagja egyetlen pártnak sem, és továbbra is független polgármesterként dolgozik.
Tóth-Szántai beszélt arról is, hogy az előző kormánnyal több kérdésben komoly vitái voltak. Mint fogalmazott, előfordult, hogy egy minisztériumi egyeztetésen emelt hangon vitázot Miskolc támogatásáról, szerinte ez természetes, hiszen neki mindig Miskolc érdekét kell képviselnie. Hozzátette ugyanakkor, hogy a város jelentős segítséget is kapott a korábbi kabinet idején, például működési támogatást és forrásokat a Barlangfürdő újjáépítésére.
Beszélt azonban a problémákról is. Az önkormányzatokat érintő legfontosabb problémák között a szolidaritási hozzájárulást emelte ki, amely Miskolc esetében idén már 6 milliárd forintos terhet jelent. Emellett a közösségi közlekedés finanszírozását és a közétkeztetés helyzetét is olyan területnek nevezte, ahol változásra lenne szükség. A közösségi közlekedés finanszírozásából az állam évekkel ezelőtt kivonult, így jelentősen növelve az önkormányzatok anyagi terhét.
A fejlesztésekre rátérve a polgármestert kérdezték a DAM megvásárlásáról is.
Elmondta, hogy a terület megvásárlását hosszú távú stratégiai befektetésnek tartja. Szerinte a város számára óriási lehetőséget jelent a 130 hektáros barnamezős iparterület újrahasznosítása, ahol a jövőben egy 21. századi high-tech ipari park jöhetne létre. Hangsúlyozta azt is, hogy környezetkímélés szempontjából jobb a barnamezős ipari parkokat újrahasznosítani, mint zöldmezősöket létrehozni. Emellett arról is beszámolt, hogy már jelenleg is tárgyalnak befektetőkkel. Kiemelte azt is, hogy a Bükk–Sajó Net Zero Völgy pályázat jelenleg az egyetlen magyar jelentkezés az Európai Unió hasonló programjában, ez pedig hatalmas lehetőséget jelent nemcsak a városnak, de a térségnek is.
Az MCC tulajdonába került egykori Korona Szálló ügyében azt mondta, elsősorban az épület sorsa érdekli, nem pedig a tulajdonos politikai háttere. Úgy fogalmazott: annak idején helyes döntés volt Veres Pál polgármestertől, hogy olyan befektetőt választottak, amely vállalta a műemlék felújítását. „Nem az ideológiai rész volt a fontos, hanem a malter, a vakolat és a gipszkartonok” – fogalmazott.
A DVTK körüli bizonytalanságokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb a miskolci gyerekek sportolási lehetőségeinek biztosítása, ugyanakkor az önkormányzatnak nincs érdemi ráhatása a klub tulajdonosi viszonyaira. Hozzátette, hogy a polgármestersége óta az önkormányzat nem is finanszírozza a klubot.
A közösségi közlekedésben dolgozó járatseriffek rendszerét is megvédte. Szerinte a korábbi helyzet tarthatatlan volt, az új szolgáltatás pedig találkozik a miskolciak elvárásaival, és az elmúlt hónapokban több mint hétezer intézkedést hajtottak végre.
A Barlangfürdő tavalyi leégéséről azt mondta, a várost több százmillió forintos veszteség érte, ugyanakkor a felújítás a végéhez közeledik, és augusztus 20-án újranyithat a létesítmény.
Kitért a Nestlé miskolci gyárának bezárására is. Szerinte 200–250 család számára ez komoly bizonytalanságot jelent, ugyanakkor bízik abban, hogy a térség munkaerőpiaca képes lesz felszívni az elbocsátott dolgozók jelentős részét. A város egyébként egyeztetést kezdeményezett a céggel és az kormánnyal, valamint a Tisza országgyűlési képviselővel közösen kívánják vizsgálni, hogy ki miben tud segíteni, annak érdekében, hogy a dolgozók jövője biztosított legyen és a gyáregység is megfelelően hasznosuljon. Azt azonban megemlítette, hogy nem fog felelőtlenül ígérgetni.
“A városvezetésnek ilyenkor nem az a dolga, hogy olyan ígéreteket tegyen, amelyekre nincs ráhatása, hanem hogy igyekezzen minden szereplőt egy asztalhoz ültetni.” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy Miskolc jövőjét nem lehet egyetlen nagyvállalatra építeni.
“Pont ezért fontos, hogy Miskolc gazdasága minél sokszínűbb legyen. Egy város jövőjét nem szabad egyetlen vállalatra vagy egyetlen ágazatra építeni.”
A város hosszú távú jövőjéről szólva úgy fogalmazott: Miskolcnak nem feltétlenül Magyarország második legnagyobb városává kell válnia, hanem az egyik legélhetőbbé. Ehhez korszerű munkahelyekre, megfelelő lakhatásra és olyan környezetre van szükség, amely miatt a fiatalok ismét Miskolcot választják.
“Szerintem legyünk inkább a legélhetőbb város. A Bükköt például nem lehet Debrecen mellé odatenni, nekünk viszont itt van. Ha sikerül 21. századi technológiát és korszerű munkahelyeket idehozni, a város újra élni kezd.” – zárta gondolatait a városvezető.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
Fotó: Minap.hu
