A közösségi médiában szólt hozzá egyik reels-videónkhoz Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, hogy tisztázza a kérdést, miszerint az évek óta funkció nélkül álló egykori fűtőmű épülete nem az intézmény, hanem a magyar állam tulajdona. Miután megkerestük a részletekért, a rektor készségesen válaszolt kérdéseinkre, mi pedig utánajártunk annak is, milyen utat járt be az 1950-es évek elején épült létesítmény, amelyben az évtizedek alatt a tervek szerint megfordulhatott volna már tudásközpont, kutatóközpont, sőt rockmúzeum és IMAX-mozi is.
A rektor válasza szerint a legfrissebb, nyilvánosan elérhető és földhivatali bejegyzésekre támaszkodó adatok alapján a fűtőmű épülete jelenleg a Magyar Állam tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Ennek előzménye, hogy Miskolc önkormányzata 2021 decemberében nettó 780 millió forintért adta el az egykori fűtőművet, eredetileg azzal a céllal, hogy ott egyetemi kutatóközpont jöhessen létre, majd az ingatlan az állam közbeiktatásával végül az Universitas Miskolcinensis Alapítvány tulajdonába kerülne.
„Az állam megvette az önkormányzattól azzal a céllal, hogy átadja az alapítványunknak” – írta lapunknak a rektor. Hozzátette, az alapítvány végül azért nem vette át az épületet, mert nem volt forrása a szükséges felújításra, így az ingatlan az állam tulajdonában maradt.
Mint kiderült ezt korábban Fükő László, egykori kuratóriumi elnök is megerősítette a Boon cikkében, amely szerint az átvétel azóta sem történt meg. A vonatkozó jogszabályi háttér szerint az államnak korábban vételi joga volt a fűtőmű helyét adó, Miskolc belterület 40589/5 helyrajzi számú ingatlanra, az így állami tulajdonba kerülő épületet pedig idővel az alapítvány tulajdonába kellene adni, azonban ez a lépés azonban a mai napig nem történt meg.
Az alapítványnak jelenleg egészen más vagyonelemek tartoznak a tulajdonába. A Miskolci Egyetem és az alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény alapján hozzájuk került az ózdi acélipar hagyományait folytató Ózdi Acélművek Kft. 20 százalékos üzletrésze, valamint a Csanyik-völgyben található, egykor szanatóriumként működő ingatlan. Tehát a hajdani egyetemi fűtőmű egyelőre nem szerepel közöttük.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan jutott idáig ez a különös sorsú épület, amely valaha az egyetem működésének létfontosságú eleme volt. A történet 1950-ben kezdődött, amikor a kormány úgy döntött, hogy Sopronból Miskolcra, a borsodi iparfejlesztés akkori központjába telepíti a Nehézipari Műszaki Egyetemet. Az új campus helyszínéül a városon kívül eső, ligetes Dudujka-területet jelölték ki, a mai Avas és Miskolctapolca között. Itt épült fel – részben politikai foglyok kényszermunkájával – az első épületegyüttes.
A növekvő campus kiszolgálására 1951 és 1953 között önálló hőközpontot építettek az Avas lábánál, jellegzetes, magas kéménnyel. Az elképzelés az volt, hogy innen a szomszédos Avas lakótelepet is távfűtéssel látják majd el, ehhez azonban sosem érkeztek meg a szükséges turbinák, így a kiépített tér és a feltöltősilók végig kihasználatlanok maradtak. Az épület nagyjából az 1970-es évek közepéig szolgáltatta a hőt az egyetemnek, ezután a technológiaváltással elvesztette funkcióját és megkezdődött évtizedes pusztulása.
Több mint húsz évvel később, 2004-ben az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület jelképesen elfoglalta az elhagyatott épületet, amelyet kulturális célra szerettek volna hasznosítani. Az egyetem, amely akkor még kezelői jogokat gyakorolt a még mindig állami tulajdonú ingatlan felett, élesen elutasította a kezdeményezést, az akcióból végül nem lett semmi. Ugyanakkor ez az ügy ráirányította a figyelmet az épületre, és országos, sőt külföldi érdeklődést is kiváltott.
2006-ban, amikor Miskolc az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére pályázott, felmerült egy nagyszabású Science Múzeum ötlete is a fűtőmű épületében. Ekkor vásárolta meg az ingatlant az Egyetemi Fűtőmű Beruházó és Ingatlanhasznosító Kft., de Miskolc végül elveszítette a 2010-es kulturális fővárosi címet. Kárpótlásul a kormány uniós és állami forrásokat ígért a fűtőműprojekt megvalósítására. A tervek szerint mintegy 4000 négyzetméteren, interaktív formában mutatták volna be a műszaki és természettudományok eredményeit. 2009-re pedig már egy különleges, gömb alakú épületrész terve is felmerült, amelyben rockmúzeum és IMAX-mozi kapott volna helyet.
2010-től, immár Miskolc önkormányzatának megrendelésére, meg is indult az építkezés, amelyhez a város csaknem 1,7 milliárd forintos uniós támogatást nyert el. A kivitelezés azonban a kezdetektől csúszott, mert a munkaterületen több addig ismeretlen vízfolyást találtak. Továbbá gondot okozott az épület mellett húzódó vasútvonal is, a határidőket pedig évről évre módosítani kellett.
Közben az épület elvesztette eredeti téglahomlokzatát és helyette hőszigetelő vakolatot kapott. A felújítás a korabeli sajtóhírek szerint nagyjából 70 százalékos készültségi fokot ért el, amikor 2015 augusztusában Kriza Ákos akkori polgármester bejelentette, hogy eláll a projekttől, és felmondja a támogatási szerződést. Miskolcnak emiatt több mint egymilliárd forintot kellett visszafizetnie az Európai Uniónak.
Az ügyben büntetőeljárás is indult, mert 2019 nyarán a főügyészség nyolc vádlottal szemben emelt vádat költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a félbemaradt beruházás kapcsán.
Elsőfokon 2022 februárjában a Miskolci Törvényszék mind a nyolc vádlottat felmentette bűncselekmény hiányában. Az ügyészség fellebbezése nyomán azonban másodfokon a Debreceni Ítélőtábla 2023 januárjában megváltoztatta az ítéletet. Öt vádlottat (az I., III., IV., VI. és VIII. rendűt) bűnösnek mondott ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében. Ezen öt személy közül négyen 10 hónaptól 1 év 6 hónapig terjedő börtönbüntetést kaptak, de a bíróság a végrehajtást mindannyiuk esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette, míg a VI. rendű vádlottat megrovásban részesítette. A másik három vádlott esetében a felmentő ítélet jogerős maradt. Tehát a projekt kapcsán megvádolt nyolc személyből ötöt elítéltek ugyan, de tényleges börtönbüntetést végül senkinek sem kellett letöltenie.
Ezen megtorpanás után a fűtőmű ügye vakvágányra került, így az új szárnyak sosem épültek meg a látványközpontnak szánt területen. Ugyanakkor 2016–2017 táján kívülről már csaknem késznek tűnt az épület, belülre azonban azóta sem lehetett bejutni. A 2019-es városvezetés-váltás után az önkormányzat ismét megpróbálta értékesíteni az ingatlant. A hivatalos értékbecslés bruttó 1,1 milliárd forintban határozta meg a komplexum forgalmi értékét, végül 2021 decemberében kelt el nettó 780 millió forintért, immár nem magánbefektetőnek, hanem a Magyar Államnak.
Csakhogy, mint Horváth Zita rektor válaszából is kiderült, a kör azóta sem zárult be, hiszen az állam a fűtőmű megvásárlásával az egyetemi alapítványnak kívánt volna kedvezni, ám forráshiány miatt az átvétel elmaradt. Így a kb. hetven éve épült, sok mindenre kiszemelt, de a mai napig funkció nélkül álló fűtőmű továbbra is a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő tulajdona marad.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
