Fábián Mihályról minden futballbarát tudja, hogy miskolci születésű, Borsodból indult előbb a hazai pályákra, majd a nemzetközi meccsekre, majd végül a világ számos tájára, újabban például Óceániába vezető útjára. Fábián Mihály labdarúgó-játékvezetővel az NS készített nagyinterjút.
Fábián Mihály 2002-ben, mindössze 22 évesen, a labdarúgó NB I történetének legfiatalabb játékvezetőjeként mutatkozott be az élvonalban – ezzel az adattal kezdi riportalanya bemutatását a Nemzet Sport Online hírportál. Az online ma reggel publikált, eredetileg a „Népsport” nyomtatott napilapban szombaton megjelent interjúból kiderül, a sportszakember 2007-től kilenc éven keresztül, vagyis pályafutása végéig tagja volt a FIFA-keretnek is. Kora alapján még most is vezethetne mind a hazai, mind a nemzetközi porondon, ám 2015-ben sérülés miatt le kellett zárnia a karrierjét.
Nos, mi történt azóta vele, kérdezhetik a borsodi futballkedvelők, akik annak idején bizonyára élénk figyelemmel figyelték Mihály országos, majd külföldi karrierjét, hiszen mindig is ott volt a neve mellett, hogy Miskolcról indult; igaz, egy focibírónál a laikus többség mindig elsősorban a vélt vagy valós hibáit veszi észre és emeli ki, semmint az erényeit és sikereit… No de nézzük az immár 46 esztendős miskolci fiatalember életútjának most megismerhető érdekességeit.
„Pályafutásom elején sokat köszönhettem Puhl Sándornak – ezzel a visszautalással kezdi az első interjúkérdésre adott válaszát Fábián Mihály –, hiszen az általa irányított játékvezetői bizottságtól kaptam meg a bizalmat, hogy az NB I-ben vezethessek. Szintén nagyon hálás vagyok Vágner Lászlónak, az ő JB-elnöksége idején lettem FIFA-kerettag. 156 mérkőzésen fújtam a sípot az NB I-ben, ám pályafutásom utolsó szakaszában sokszor bajlódtam sérüléssel, és már nem tudtam vállalni azokat a követelményeket, amiket megkíván a profi játékvezetés.”
Felidézi, hogy játékvezetőként-partjelzőként viszonylag rövid karrierje folyamán jónéhány neves, nagy európai stadionba eljutott, például Bajnokok Ligája-döntőre, illetve elődöntőkre. Később, érdekes fordulatként, egy ausztrál sportmenedzseri iskolába vitte a sorsa, mint mondja, „mindig kíváncsi voltam rá, milyen az élet Ausztráliában”. Ellenőr lett, majd szövetségi bizottsági elnök. letelepedett, az állampolgárságot is elnyerte. A déli félteke földrésznyi országának akkori FIFA-játékvezetőit is gardíroznia kellett.
Egykor még magyar pályákon, bírói mezben (fotó: Vas Népe)
Megint egy érdekes kanyar jött, 2024-től: „Akkor újabb hatalmas fordulatot vett az életem, áprilisban megpályáztam az óceániai szövetség VAR-projektjének menedzseri állását” – meséli a Borsodból indult szakember. Az OFC-nél hamar oktató lett, tanácsadó, majd egyenesen az óceáciai szövetség képviselője a nemzetközi testületnél. Mint maga kiemeli: egyedüli magyarként e tekintetben. Idén egyébként még egyet továbblépett kontinentális értelemben: az amerikai futballbajnokságnál (MLS) is ellenőrködik év eleje óta. Igaz, utóbbihoz nem kell utaznia, elvégre 2026-ot írunk!
„Az ellenőrzés online történik, hozzáférek a kommunikációhoz és több kameraálláshoz is. A jelentéshez és a meccsértékeléshez szükséges összes tényező megtalálható egy belső internetes rendszerben. Manapság már nem időszerű, ami, mondjuk, húsz éve általános volt, hogy az ellenőr a lelátóról, hetven-nyolcvan méterről próbálja meg eldönteni, hogy jól ítélt-e egy-egy esetben a játékvezető. Én minden mérkőzést visszanézek, akár többször is, és két nappal később kell leadnom a jelentésemet” – avatja be a modernkori módszertanba Fábián Mihály az NS/NSO olvasóit, és most a Borsod24-ét is.
A továbbiakban elmeséli, miként utazgat például olyan célpontok mentén, mint Fidzsi, Új-Zéland vagy épp Melbourne, de azt is elárulja, „Új-Kaledóniába, Tahitire és Amerikai Szamoára még nem jutottam el, de remélem, hogy a következő időszakban a munkám során oda is ellátogatok”. Kérdésre elmondja, hosszabb távon is az óceániai szövetségnél képzeli el a jövőjét, szeretné folytatni az elkezdett munkát. Merthogy „Amit most átélek, semmihez sem hasonlító munkatapasztalat – a munkahelyeim azok a szigetek, amelyekről minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a világ legszebb helyei.” És azzal folytatja: „Az itt szerzett tapasztalat semmivel sem hasonlítható össze. De remélem, hogy egyszer eljön az az idő, hogy a magyar játékvezetés fejlődéséért is dolgozhatok valamilyen formában.” Talán még a miskolci-borsodi futballéletbe, játékvezetői kultúrába is visszatér egyszer.
…és napjainkban Új-Zélandon
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
